Az ablak félig nyitva volt, a szél bekúszott rajta, és meglibbentette a Katinka vállaira boruló tincseket. Bár szép szőke fürtjei voltak a lánynak, mégis mintha csak sápadtabbá tették volna az egyébként is fakó arcocskát. Csak a masni piroslott a hajában, ami mindig ott ékeskedett a szépen rendezett fonatok között. Csend volt a konyhában, a háttérben […]
Sivár gazdagság Azt azért el kell ismerni, Tamás jó kiállású srác volt. Magas, termetes, széles vállakkal. S az sem mellékes, hogy megnyugtató hátországot tudhatott maga mögött. Mérnökként jó állása volt, céges autóval, bónusszal, kedvezményekkel. Mivel pedig egy kellemes társasházi lakásban élt, kiadhatta két garzonlakását, az így szerezett bevétel pedig szépen megemelte amúgy sem alacsony jövedelmét. […]
A sírás A múltkor, egyik kollégám megkérdezte: mit tervezel a szabadnapodra? – Sírni fogok –feleltem magamat is meglepve, pedig akkor még nem tudtam a Kaliforniai Egyetem orvosainak felszólításáról: “Sírjunk!” “Kimutatták, hogy a zokogás izomlazító, csökkenti a stresszhormonok termelődését, leviszi a vérnyomást és növeli a vörösvérsejtek oxigénfelvevő képességét. A marylandy orvosok szerint a sírás egyenesen infarktusmegelőző. […]
Élmény és emlékezet Ha nem lehet külföldre menni, hát nem lehet. Pont engem zavarna, aki vagy negyven éve járom az országot s minden különösebb gondolkodás nélkül tudnék még vagy negyven évnyi programot összeállítani ezen a csodálatos földön? Így esett hát, hogy idén nem csak néhány hétvégét, de nyári szabadságot is határokon belül töltöttük. Szerencsére elég […]
Augusztus 20., a kenyér ünnepe alkalmából: …… “Munkából hazafelé jövet, a ’Pék és kenyérbolt’ mellett elhaladva, mindig megcsap a frissen sült kenyér illata. És a szatyromban időnként meleg kenyérrel, orromban pedig mindig a kenyér nyálfakasztó illatával, eszembe jut gyerekkorom, amikor még nagyanyáim otthon, kemencében sütötték a „valódi” kenyeret. Általában hetente 2-3 nagy, kerek „parasztkenyeret”- attól […]
Rózsa Iván: Szerencsések vagyunk? Szégyelljétek magatok! Egy vásári mutatványosnak is rossz, harmadosztályú, hazug-csaló illuzionista ülepét nyaljátok? Egy pozőr ripacsnak? Féltek, nyerészkedtek? Nem szégyellitek magatok?! Hisz egy illuzionista hatalma is csak illúzió lehet! És ha hatalma már csak talmi és odavész, ti fogjátok belé a legnagyobbat rúgni! Hogy igyekeztek majd át- és visszanyalni magatok; ti nyelvbajnok, […]
Egy borongós, kora őszi reggelen Marika, egy dunántúli városka fodrásznője fáradtan lépett ki kicsinyke kis bérelt lakásának az ajtaján. Gondjait legszívesebben kulcsra zárva bent hagyta volna a lakásban, de azok hozzátapadva, nem eresztették el. Gondterhelten lépdelt a buszmegálló felé. Szinte észre sem vette amikor begördült a jármű, gépiesen felszállt és lehuppant az egyik ülésbe. Teste-lelke […]
Meleg reggelre virradt. A napsugarak megállíthatatlanul özönlöttek az ablakon keresztül, tüskéikkel felnyársalva az álmokat. Miksa is lassan ébredezni kezdett. Bántotta őt az erős fény, így csak a középső négy szemét nyitotta ki, azt is csak hunyorogva. – Már reggel van? – kérdezte önmagától, és kedvetlenül ásított egyet, majd elgémberedett lábait nyújtogatta, tornáztatta. Sorra mind a […]
Rózsa Iván: A játékos A játékos igazi hazardőr, de nem a saját vagyonát kockáztatja, hanem a népét. Igaz, ha elzavarják a hatalomból, az összeharácsolt vagyona is odavész… A játékos egykoron szülővárosa egyik gimnáziumának alapszervezeti KISZ-titkára volt, aztán harcos antikommunistává lett: most is az, hivatalból. Harmincegy éve ’56 mártírjainak újratemetésén – már minimális kockázat mellett – […]
Rózsa Iván: Emberi viszonyok Ne aggódj! Ne aggódj, cselekedj! Az aggódás felesleges. Ami be akar következni, tőlünk függetlenül, úgyis megtörténik. Ha meg nem következik be, minek aggódtunk feleslegesen?! Csak egy példa: ha valaki megsérül, erre elkezdünk aggódni az állapotáért, sorsáért, kinek jó ez?! Inkább cselekedjünk, és kössük be gyorsan a sebét! Az aggódás jó része […]
