Posted by
Posted in

A különös koncert

A különös koncert Ernő tudta, hogy halálos beteg. Hogyne tudta volna, amikor már több mint egy éve minden erről szólt körülötte. Az orvostól orvosig rohangálás, a gyomorműtét a hol jobb, hol rosszabb – egyre gyakrabban rosszabb – állapot. Olyankor elgyengült és fájdalmai voltak, amelyeket azonban minden zokszó nélkül, példás önuralommal viselt. Igaz, amikor nagyon fájt […]

Posted by
Posted in

Schlakker Anna: Egy levél Isonzóból

Legdrágább Feleségem! Bocsánatodat kérem, amiért nem írtam neked oly sokáig, de mint te is bizonyára hallottad, a csata majd’ egy hónapig eltartott. Számtalanszor elkezdtem írni levelemet, de az olaszok újabb és újabb, hirtelen támadásai nem hagyták, hogy befejezzem. Be akarták venni Triesztet, de sikeresen megállítottuk őket, így visszavonultak. Úgy hallottam erősítés érkezik, és hogy végérvényesen […]

Posted by
Posted in

Zsupánné Illés Margit: Disznóölet

Az ártányt a reggeli etetés után különválasztották a párjától, így a napot egymagában lustálkodta át az ólban. Este az ólkerítés retesze csikordult, a vödör zörrent, loccsant a moslék, a párja elégedetten röfögött, csámcsogott és szürcsölt, ám az ő ajtaja nem nyílt! Visítani kezdett, és mellső lábaival majd szétszedte az ólajtót. Nem használt semmi … Mikor […]

Posted by
Posted in

Zsupánné Illés Margit: Hazafelé

‒ Itt a téli szünet! ‒ muzsikálta a hóesés. A zalaegerszegi leánykollégium falai megremegtek. A sivár folyosók csendje varázsütésre megtört. Hirtelen bőröndök dobbantak, papucsok csusszantak. Mindenki lázas pakolásba kezdett. ‒ Félre iskola, dolgozat! Félre koszos város! Haza! Haza! ‒ dobolták a mozdulatok. Arra senkinek sem volt hallása, hogy a falakon túl egyre hangosabb futamok szólalnak […]

Posted by
Posted in

Zsupánné Illés Margit: A muzsikus

Megszólalt a csengő, siettem ajtót nyitni. Sovány, hajlott hátú öregember állt a bejáratnál: Rumi prímás! Ritka haja csíkokban simult a fejére, arca beesett, vékony nyakán lötyögött az ing. Öltönye, félcipője sok évet megért már. Keveset változott, amióta nem láttam, csak a hegedűje hiányzott. – Nehogy bejöjjön! – ágáltam magamban (eszembe jutott, hogy sok évvel ezelőtt […]

Posted by
Posted in

Hazatérés

Magamhoz tértem. Egy csomó ember állt körülöttem. – Az volt, az a szürke, ott ni – mondta az öregember és görcsös botjával egy elsuhanó autó után bökött – az dobta ki, láttam én! – Szegény kis kutyácska! Még milyen fiatal, látszik a bundáján, hogy kölyök. Nagyon megüthette magát. – Ez a hang egy kövér asszonyságtól […]

Posted by
Posted in

Egy fekete arc

„Egy fekete arc”   A kandúr odament a csizmájához és felvette. De nem ám akárhogyan, lassan odasettenkedett hozzá, és hopp beleugrott! Marika ijedtében szinte kiesett édesanyja öléből, amikor az a hopp szóra megemelte kissé a térdét és elvékonyított hangon kiáltva mindkét kezével utánozva az ugró mozdulatot mutatta be a cica csizmafelvételét. Ám az ijedséget azonnal […]

Posted by

Falevelek

Az ősz pontosan ugyan úgy jött el, mint máskor. A hulló levelek szinte zajtalanul ereszkedtek alá, csak néha jött egy hirtelen fuvallat, és akkor úgy érezte, hogy jó lenne beállni a levéleső alá, és feltartott fejjel, lehunyt szemmel átadni magát az érzésnek. Úgy igazán, teljes szívvel, tiszta lélekkel állni a levélesőben az óriás fák alatt […]

Posted by
Posted in

Kenyérkereset. / Anyám emlékére. A 30-as évek nagy munkanélkülisége./

Csak a falióra egyforma ketyegését hallotta, de ujjai meg nem álltak az anyagon. Időnként a gyűszű hozzákoppant a varrótúhöz, előfordult, hogy az ujját szúrta meg, ilyenkor halkan felszisszent. Hajnal három óra volt. Szemei előtt összefutottak a szálak. Már csak két minta kivarrása hiányzott. Délutánra haza kell szállítani az egész garnitúrát kimosva, ki keményitve, kivasalva. Férjének, […]

Posted by
Posted in

Bontógolyó

Blanka néni úgy pihegett ágyában, mint egy párnapos madárfióka. Gyér, ősz haja tincsekben tapadt a fejéhez, félig tátott száján zihálva vette a levegőt, mellkasa ütemesen emelkedett fel és le. Az éjszakai rémálmai miatt mindig csak hajnaltájt jött szemére az álom, így a reggelit az otthonban mindig elmulasztotta. Az a fránya bontógolyó, azóta is minden éjjel […]