Posted by
Posted in

Kellékek

Kilépett a kórház ajtaján, és lassan indult hazafelé, már nem volt dolga. Azt sem tudta, pontosan hányadika van. Advent volt, mert már napok óta karácsonyi fények égtek a városban, de csak kóválygott, mintha légüres térben lenne, ahol az idő sem számít. Nem tudta kiverni a fejéből a képet, ahogy az anyja remegett az ágyon. Lehet, […]

Posted by
Posted in

Várakozás

Szolnoki Irma Várakozás   Szeretet. Az utolsó gyertya az adventi koszorún. A várakozás, a közelgő eljövetel. Lassan éledni kezd bennem az ünnepvárás hangulata. Nem gondolok járványra, karanténra, a világ bajára. Várakozom! Leülök a számítógép elé, kezdődik az istentisztelet. Online a járvány miatt. Az üres templom, szomorú, de nem riaszt, boldog vagyok, hogy a modern technika […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Örök ellenzéki?

Rózsa Iván: Örök ellenzéki? Nem vagyok mai fiú, 1959-ben születtem. És életem hat évtizede alatt nem csápoltam még egyetlen Magyarországon fennálló rendszerre sem. Az átkosra sem, a mostanira sem. És úgy érzem, nem is volt rá okom. Nem az én hibám elsősorban ez a fenntartás, netán szembenállás. Nem éppen történelmünk dicső korszakaiban éltem eddig. Az […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Oltás-mizéria

Rózsa Iván: Oltás-mizéria Bizalmatlanok az emberek. Csoda ez, hogy ennyi botrány után már nem igazán bíznak a vezetőikben? Akik vizet prédikálnak, s nekünk is ajánlják, szinte kötelezően előírják ezt, míg ők közben bort isznak. A magyar lakosság töredéke akarja egyáltalán beoltatni magát. Hogy lesz így nyáj-immunitás? És ez a kisebbség is inkább az amerikai vagy […]

Posted by
Posted in

Karácsonyi telefonhívás…(A megtalált vonatjegy története)

Pillanatképek életem apró történéseiből… Hideg, nyirkos tél van, a város vastag ködbundába burkolózva álmodik az elmúlt nyár melegségéről és sóvárogva várja újra a tavasz feltámadását. Már csak egy nap választ el bennünket Karácsonytól, a szeretet ünnepétől. Házunk előtt dideregnek a fák csupasz ágai. Bent  a szobában kellemes meleg van. Amíg mindenki lázasan készülődik a családi ünnepekre, […]

Posted by
Posted in

Egy elegáns nő margójára

Egy „elegáns” nő margójára   „Ha ránézünk egy elegáns nőre, azonnal a tartás, intelligencia, jellem jut eszünkbe, hiszen ezek a tulajdonságok sugároznak egy elegáns nőről. Na de mitől lesz valaki elegáns? Ki lehet-e alakítani a saját elegáns stílusunk?” Naná! Én például olyan elegáns vagyok, hogy tanítani kéne! – Mondta ki hangosan, és letette a gőzölgő […]

Posted by
Posted in

Egyszer volt, hol nem volt szerelem

Ilyen hatalmas, égig érő szerelem csak egyszer van egy ember életében. Akire nem köszönt rá sohasem, annak nem is volt értelme megszületni. Ezt gondoltam egyetemista koromban, úgy a harmadik és negyedik évfolyam közötti nyári üzemi gyakorlatom során, amikor Robival megismerkedtem. Azóta már óvatosabb vagyok. A gyár a városon túli telepen helyezkedett el. Fényes, fém borítású […]

Posted by
Posted in

Reménytelenül

Van amikor az ember életútja váratlanul rossz irányba fordul. Hiába próbálod korrigálni minden erőddel, nem sikerül jó irányba terelned. Az csak megy és megy a végzete felé megállíthatatlanul, mint egy fék nélküli szekér a lejtőn lefelé. Egy novemberi, hűvös, esős éjszakán a balsorsod be is következik. Az út itt véget ér, de csak azért, hogy […]

Posted by
Posted in

Ima az életért

Népes családdal érkeztem, még 1947 tavaszán. A tér kies, és elviselhetetlenül meleg volt az utána következő nyáron. Kicsik voltunk, néhány környékbeli lakó járt ki hozzánk vödrökkel, kannákkal, hogy gondunkat viseljék. Mindenki örült az érkezésünknek, a második világháború utáni életigenlő korszak volt ez. Nem volt könnyű, de nagyon akartak minket. Boldogsággal emlékszem vissza rá, de főleg […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tökéletlen világmegváltók

Rózsa Iván: Tökéletlen világmegváltók Tökéletességre törekvés Tökéletes ember nincsen. Emberek vagyunk, kisebb-nagyobb hibáinkkal. Az a legtökéletlenebb, aki Istennek, tökéletesnek képzeli magát. Mindenki, bárki tévedhet. Tévedhetetlen ember nincsen. Az téved a legnagyobbat, aki azt hiszi, hogy ő sosem téved. Hibátlan ember nincsen. Valakinek az a legnagyobb hibája, hogy sohasem ismeri el hibáit. Hibázunk olykor vagy gyakran, […]