Szohner Gabriella: A megbicsaklott tanmese Tízéves unokám kinőtt a mesékből. Érdeklődését nem kötik le a varázspálcával röppenő tünde lányok, a vasorrú, bibircsókos boszorkányok, az üvegcipellők, sem az elvarázsolt szellemek. Angyalian tiszta gyermekszeme meglátja már a világ számtalan rossz oldalát is, saját bőrén tapasztalja meg az egyenlőtlenségeket, az igazságtalanságokat. Ma már a mindennapos emberi történeteket hallgatja […]

Szohner Gabriella: Beszélni akartam a Mikulással Már lehullott minden levél a fákról, és én tudtam, hogy nemsokára esni kezd a hó. Szerettem a telet. Nem is annyira a kinti hideget, mert hamar átfáztam, sokkal inkább a várakozást, a készülődést szerettem, amik odabenn, a családban történtek. Ebben az időszakban nálunk mindig történt valami érdekes. A nagy […]

Szürke, félhomály töltötte ki a kis szobát, annak ellenére, hogy még alig múlt el délután két óra. Hosszú, vékony ujjaival körbe tekerte a takarót elcsigázott csupa csont testén és a fotelbe gubbaszkodott vissza. A pléddel együtt is csak annyi volt, mint egy tizenkét éves gyerek. Elmélázott tekintetével nem is igen látott már semmit a környezetéből, […]

A döntési magasság a repülésben használatos fogalom. Azt a pontot és pillanatot jelöli – tehát térben és időben egyaránt – amikor a pilóta nem halogathatja tovább, választania kell, hogy le vagy föl. Vagyis, ha nem vállalható a leszállás, ez az utolsó lehetőség, hogy megszakítva az ereszkedést ismét felhúzza a repülőt, – ahogy szaknyelven mondják: átstartol, […]

Az áhítat csendje még ott ült az arcokon, amikor felcsendült Terézia grófnő érces hangja és megrebbentette a szempillákat. A szép szoprán angyalian zengett a teremben. A karácsonyi ének egyre hangosabban szállt az ég felé, hogy beteljesítse az ünneplők vágyakozását. Elsőként a gyerekekét, akik a dal végén fékezhetetlen rohamot indítottak a karácsonyfa alatt sorakozó csomagok megszerzésére. […]

Attila csak nemrég költözött Magyarországra. Oda, ahová szíve szerint mindig is tartozott, csak a történelem sötét évei elszakították onnan. Mindez alig múlott valamin, hisz a határtól nem messze lakott a családjával. A fiú emlékezett arra az időre, amikor a nagypapája még élt, és mesélt neki. Ő mondta mindig: – ha a szél egy kicsit jobban […]

Tél volt, korán esteledett. A huszonöt wattos égő alig világította meg a szobát. Inkább csak jótékony félhomály uralkodott. Az égő a mennyezetről egy szál dróton csüngött alá, szinte jelezve, hogy korántsem történt meg a villanyszerelési munkák befejezése. A vályogfalba vésett hornyokba még látható volt a vezetékeket védő bergmanncsövek sötét sziluettje, csak itt-ott szakította meg a […]

DIGITÁLIS DESSZERT Pamflet egy vasárnapi ebéd kapcsán – Kérlek, amíg ebédelünk, legyél szíves eltűntetni a mobilodat az asztalról, és egyáltalán, evés közben ne legyen se telefonálás, sem sms-ezés, se internetszörfözés, még a lábaid között sem! – szólította fel némi neheztelést sejtető hanghordozással, de a szokásos kamaszos ellentmondás és vitatkozás lehetőségének leghalványabb reményét is szétoszlató tekintettel […]

Március 1: a nő vágyakozva gondol a következő hétre, amikor is ünnepelve lesz, és nemének minden egyes csodálatos tagja. Ábrándozik, álmokat sző, amiben a férje frissen borotvált, illatos, és tiszták a körmei. Lejátszik gondolatban egy romantikus estét, amikor nem ő főz, megterítenek neki, a feneke alá tolják a széket, és mindent önfeledten élvezhet. A kiszolgálást, […]