Posted by
Posted in

Lélek-hara(n)g

“Egy hét eltelt megint..”- csendül fel az éppen aktuális kedvenc nótám első mondata. A falon a beszűrődő napsugarak nekem táncolnak és minden egyes villanásukkal azt üzenik, hogy minden rendben lesz. Már nem folynak a könnyeim, már nincs velem a mellkasszorító fájdalmam. Egyszerűen csak üres vagyok. Azt hittem nem lehet annál rosszabb, ha az ember állandóan […]

Posted by
Posted in

Ugrás

Végignézett a hosszú asztal mellett ülő embereken. Lehettek vagy tizenöten a huszonnégyből. Ennyien érettségiztek ötven évvel ezelőtt és számuk alig több mint a felére apadt. Tiszta kripta szökevény mind. Az ősz hajak között kopasz fejek villantak fel, táskás, fénytelen szemekkel méricskélték egymást, szinte átlátszó, petyhüdt bőr lógott az arcokon, az állak alatt toka feszült. Ő […]

Posted by
Posted in

Ártatlanok

Az erkélyről behordtam a virágládákat a szobába, igaz, csupaszon álltak már két éve, mióta a feleségem elment. A sötétítő függönyt is elhúztam. Észrevettem ugyanis, hogy a szemközti ház erkélyéről az ott lakó házaspár figyel. A férfi úgy tett, mintha könyvet olvasna, de titokban jegyzetelt és időnként idepillantott. A nő meg teregetést imitált, közben folyton erre […]

Posted by
Posted in

Aminek vér az ára

Miért adja életét egy katona?   Az Úr 1916. esztendőjében…   Tudom, sokan azon elmélkedtek volna, hogy rendben van-e minden otthon. Anyáék hogy érzik magukat? Jól vannak? Mindent meg tudnak szerezni, amire szükségük van? És a kicsi húgom, a kicsi öcsém? A kedvesem, a menyasszonyom a feleségem? Ugye nem esett bántódása? Ugye gondol rám? Megszakadnék, […]

Posted by
Posted in

A nagy verekedés

Egy különös nap az Európában   Az Európa. Csodás hely. Nagyszerű emberek törzshelye. Sok nagy gondolat született falai között. Csak ne törne ki folyton verekedés! A szóban forgó hely egy nagyszerű kocsma. Erős kőépület, ablakain pedig melengető fény áramlik ki. Az utca, amiben helyet foglalt, megfelelő hely volt. Egyik végén fiúgimnázium, a másikon konzervgyár. Tökéletes […]

Posted by
Posted in

Ilonka haja

Ilonka megnövesztette a haját. Soha sem járt fodrásznál, frizuráját mindig apja vagy anyja alakította, nem éppen a legdivatosabb és legszakszerűbb módon. Vágtak kisfiúsat, fejközépig felnyírt egyeneset, amit úgy mondtak, hogy „csak kis körhaj”, de a változatosság kedvéért néha csikófizurát is nyírtak neki. Igen, fizurát! Azt a bizonyos „r” betűt valahogy állandóan kihagyták a szóból. A […]

Posted by
Posted in

Minek mégy te olyan helyre?

Péter egy cipőjavító műhelyben látta meg először Erikát, akinek arcán hosszú percekig maradt ott csodálatot ábrázoló tekintete. A lány közömbösen vette el tőle a lábbeli orvoslásáért járó pénzt, amit főnökének adott tovább. A fiú még egy bizakodó pillantást vetett rá, mielőtt átlépte volna a küszöböt.  Hazaért. Leült. Egyre csak arra gondolt, hogy miként beszélhetne a […]

Posted by
Posted in

A gyógyír

Andrást, a család legidősebb tagját minduntalan elfogta a mehetnék. Heves természete lévén gyakran talált magának dús keblű, forró ölelésű asszonyt, aki hosszabb vagy rövidebb időre maradásra bírta. Hiába tartóztatta volna otthon hűséges felesége, az ő szoknyájánál valahogy nem tudott tartósan megrekedni. Akár nap sütött, vagy cudar idő járta, szüntelenül azt érezte, muszáj mennie. Éjszaka vagy […]

Posted by
Posted in

Mikor nekem kutyám volt

Most már ennyi év távlatából bizton állíthatom, nem biztos, hogy életem legjobb döntése volt, amikor elhatároztam, hogy kutyát hozok a házhoz. Feleségem, és szeretett anyósom óva intettek, hogy ne csináljam ezt velük, mert csak a baj van vele, meg sétáltatni kell és én elfoglalt színész lévén nem érek rá ilyesmivel bajlódni, meg amúgy is csak […]

Posted by
Posted in

Barnabás a tréfamester

    Volt egy kis falu, egy mesebeli völgyben, őzikék lakta hegyek között. Olyan aprócska, hogy egy utcája volt hosszában, négy meg keresztben.  Amikor a nap kibújt a hegyek mögül, bizony elgyönyörködött, miközben megcsillantak sugarai a háztetőkön. A szellő gyengéden simogatta az ott élők arcát. Az eső nagyra növesztette a búzát, amit vetettek. Vasárnap a […]