A hétköznapi tettek dicsőségéről Dicsőség játékosan, könnyedén szökdelt végig a csatatéren. Nevetgélve ugrándozott a tetőtől talpig fémbe burkolt hullák és haldokló emberek között. A két sereg véres csatája idecsalogatta a félénk lányt, hisz ennek a sok ezer embernek egyetlen egy cél lebegett a szeme előtt. Ezért a testüket a végkimerülés szélére hajszolták, ezért […]
Egy életről, amit megtört a háború Az Úr 1648. esztendőjében. Kardok csattogása, páncél zendülése, puskák tüzelése és halálsikolyok tízezrei vettek körül, a háború démoni ricsaja hangzott mindenhonnan. Én bután álltam a vérvörös homokon, a számat tátva. Egy izmomat se mozdítottam, képtelen voltam rá. Körülnéztem, és csak a fekete és sötétvörös kavalkádot láttam magam […]
Amikor Róma kilehelte lelkét Az Úr 1453. esztendőjében. A Nap lemenőben volt Konstantinápoly fölött, és pirosló fénye a várost emésztő tűzvész lángvörös színével együtt keveredve festette be a Boszphoruszt. Úgy tűnt, mintha a tengerszorosból kiszorult volna a víz, és csupán egy vértenger kötötte volna össze Európa és Ázsia kontinenseit, amit a város holt […]
Egy ember életének megváltozásáról A nevem Ashoka Maurya, Bindusara fia, India császára, és Kalinga meghódítója. Ez akarok én lenni? Az Úr születése előtt 262 esztendővel. A szablya hatalmasat kondult a fejem fölé emelt pajzsomon, több szívdobbanásig lehetett hallani a fém zengését. Fogyatkozó erőm utolsó pár cseppjével elsodortam magamtól a velem […]
A változás félelmetességéről és a múló dicsőségről Az Úr 1525. évében Az eső lágyan szemerkélt, és az apró cseppek egyenletes ütemben kopogtak a páncélunkon. A lovak fújtak, és patáikkal kaparták az ázott, saras földet. A Francia Királyság nemes lovagjai idegesen fogták a kantárt egyik kezükben, és kopjájuk markolatát a másikban. A spanyol […]
A történelem szubjektivitásáról A Nap magasan járt az égen Versailles kastélya felett, és életet adó fényével világította az alatta elterülő tó víztükrét. Ebben a tóban halak százai élték értelmetlen életüket. Körbe-körbe úszkáltak, és igyekeztek valamilyen módon élelemhez jutni. Ezt csinálták már világra jöttük óta, és ezt fogják csinálni addig, amíg meg nem halnak. Soha […]
Egy példa a háború erkölcsi fertőjének termékeire Igaz történet alapján. Az Úr 2004. esztendejében… A közel-keleti sivatag. Hogyan jellemezné egy alkotó, aki meg akarja ragadni a lényegét? Sok minden eszébe juthat. Forró, természetesen, no meg száraz. Unalmas és egyhangú, vagy pont, hogy érdekes, ez már a szemlélőtől függ. Azonban a tulajdonságok sorozatából, amivel […]
Nyoma sem volt már szép időnek, október elejét koptatták a szelek, és a városkát satuba fogta a vacogtató hideg. Az eső hajnal óta hullott a szennyes, szürke égből, a Napot látni sem lehetett, pedig a melege jót tett volna a testnek, léleknek. Valahol a fák között erősen párállott egy apró gyerektest, mely a hideg […]
Rózsa Iván: „Bolondok” napján… Szerves fejlődés Ahol a tehetség, ott a hatalom! Ahol az ötlet, ott a megvalósítás! Szervetlen fejlődés A történelem menete pár ezer éve; zsákutcák sorozata… Papagájok hatalma, akik semmit sem értenek a világból, csak ismételgetnek, – azt azért érzik, kit kell – és talmi erőszakkal gyakorolják a hatalmat… Erő és erőszak Erő […]
Rózsa Iván: Pünkösdi királyság Váltás Ceausescu, Iliescu. Orbanescu, ? Osztódás Egyben maradnak az Egyesült Államok? Csúcs Legalább olyan nehéz a csúcson maradni, mint oda felkapaszkodni. Onnan csak lefelé vezet az út: a megbékélés fennsíkjára. De aki foggal-körömmel a csúcson akar maradni: sorsa a zuhanás… Vírus Vírus, virológia, Viridiana… Lék Háborúban az ellenséges felek léket ütnek […]
