Posted by
Posted in

Isten tenyerében

– Nem értelek, komolyan mondom – pillant rám a barátnőm a kávésbögréje fölött. Eddig én figyeltem őt, ahogy kevergette a feketéjét, rezzenéstelen, már-már érzéketlen arccal, mint akiben nem is lakozik már vágy, odaadás, szenvedély, szeretet. Mint akiben már nincs is élet, csak sziklaszilárdan és kötelességből állja a vihart és tudja le a napokat szépen egymás […]

Posted by
Posted in

Maya Hall | Francia kártya

Váratlanul, szinte egyszerre történt minden, a hirtelen fény, a nagy durranás, a szétrepülő kártyák, egy közeli koppanás, az iszonyú fejfájás, és az, hogy szétszakadt, összeomlott a világ. Aztán elnyelt mindent a sötétség. Mintha valami mély gödörbe hullott volna. Nem tudta mikor, nem létezett az idő. Mintegy a végtelenbe merült el. Csak abban volt biztos, hogy […]

Posted by
Posted in

Családi kirándulás

Egyik vasárnap délután a nagybátyám, anyám öccse, beállított az autójával, hogy kirándulni visz bennünket a Balatonra. Anyámék feltehetően már tudtak a dologról, mert nem kérdeztek semmit, nekem is csak annyit mondott anyu, hogy vegyem fel az ünneplő ruhámat. A Balaton nem volt nagy szám, mert egy tóhoz közeli faluban laktunk, és voltam már párszor fürödni […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A nagyvezír születésnapjára

Rózsa Iván: A nagyvezír születésnapjára Közös érdek Fletót és ovit egy, közös cellába! Riogassák ott egymást a másikkal, minket pedig hagyjanak békén! Téboly… Ha ez így megy tovább, Nurszultan testvérvárosa hamarosan már nem Budapest, hanem Vikiváros lesz! Fáraók Lassan már egymás között fognak házasodni a felcsúti fáraók… Mindegy! 56 éves lett a magyarok nagyvezíre! Tőlem […]

Posted by
Posted in

Jegymizéria

Nem tudtuk odaadni. Egyszerűen égen és földön, közel s távol nem volt ember, aki elfogadta volna. Természetesen nem hibáztatok senkit, hiszen azért, mert vettem két koncertjegyet, és – sajnálatos események miatt – nem tudunk elmenni, annak még nem kell azt jelentenie, hogy valaki köteles „helytállni” és – a pénzkidobás elkerülendő – elmenni a koncertre, amelyet […]

Posted by
Posted in

Hegedűszó…talán az élet

A tábor lassan elcsendesedett. Csak a vaskos drótkerítés tövében ötven méterenként álló oszlopokon világítottak a lámpák. A hatalmas kapu is zárva, ahol napközben ki és be jártak a teherautók, vitték a foglyokat a vasutat építeni. A hatalmas kapu előtt két őrszem állt, nyakba vetett géppisztollyal, kezük a ravaszon, hiszen foglyokat őriztek. Hadifoglyokat! Igaz most nem […]

Posted by
Posted in

2019. évi összefoglaló antológiánkba várjuk az alkotásokat

Szerkesztőségünk 2019-ben is folytatja hagyományát és idei születésnapi ünnepségünkre – amit terveink szerint novemberben rendezünk majd meg – ismét megjelentetjük éves összefoglaló antológiánkat, ami egy tematikus és formai kötöttségek nélküli szépirodalmi válogatás kizárólag az Irodalmi Rádió szerzőinek alkotásaiból. Miért közkedvelt és miért érdemes benne szerepelni? – Évente ez az egyetlen olyan antológiánk, ahol nincs meghatározva […]

Posted by
Posted in

Művészportré – Váradiné László Mária

2019 tavaszán Váradiné László Mária szerzőnket köszönthettük a Művészportré sorozatunk mikrofonja előtt. Ez a műsor és cikk az ő életéről, alkotásairól szól. Röviden bemutatkozom Budapesten születtem az ikertestvéremmel 1951-ben. Hat testvérünk közül csak mi ketten maradtunk életben. Munka mellett levelező tagozaton elvégeztem a közgazdasági szakközépiskolát, később szintén munka mellett a mérlegképes könyvelői szakvizsgát is letettem. […]

Posted by
Posted in

Szabolcs aranyai – Családom életmeséje

Ahogy egy gyermek világra jön… A 24 éves asszony épp akkor hozta világra elsőszülött gyermekét, amikor a román lovasság az egész Nyírséget megszállta. Az előrenyomulást a Székely Hadosztály sem tudta megállítani. Az 1919-es  magyar-román háborúban a megszállás idején a polgári lakosság elleni atrocitások sem maradtak el. Román katonák elfoglalták a tetszetős, jómódú nyírbátori, Szentvér utcai […]

Posted by
Posted in

Ott az otthon, ahol a szeretet

Rigó Réka reggeli éneke jelezte, ideje elkezdeni a délelőtti foglalkozást. A jóságos Bagoly Béla bácsi így hát leszállt az Erdei Játszóház közepén álló tölgyfa egy alsó ágára, és gallyakból tákolt foteljében kényelmesen elhelyezkedett. Előszedte vastagkeretes szemüvegét, és felhelyezte nagy narancssárgás szemeire.  Tollfüleit hegyezni kezdte, hogy meghallgassa a kerti-tavi-erdei-mezei-házi gondolatokat. A nagyobbak már tudtak írni, a […]