Posted by
Posted in

A szalonna

Éretten hajtott fejet az aranysárga búzakalász. Élesre fent kaszáikkal egymás mellett sorakozva suhintottak oda a termő életnek a betakarítást végző férfiak, mögöttük szorgoskodtak a fiatal marokszedők, majd a kévekötők, akik keresztet raktak az elkészített csomókból. A legalsó kéve volt a bujtató, ami a kicsírázás elkerülése végett nem érhette a földet. 17 keresztbe rakott kéve tetejére […]

Posted by
Posted in

Piaci négykézlábas

Piacon vagyok. Nézegetem a precízen elrendezett, szemnek kellemes árut. Vizsgálódom. Mindenfélét megfogdosok. Zacskóba helyezem a jó húsban lévő zöldpaprikát, a piros arcú paradicsomot, a barnába öltözött kerekded hagymát, s máris számban és orromban érzem a belőlük készítendő lecsó pompás aromáját.  Az árus mérlegel, megmondja, mennyit kér. Fizetnék. Bukszám széles tenyeremből kiesik, sebesen zuhan a földre, […]

Posted by
Posted in

Sok(k) a szóból

Mindenki a helyén ül. A házigazda megnyitja a kétnapos rendezvényt. Elhangzik az ünnepséghez illő vers, felvételről egy dal, majd átveszik a szót az előadók. A történész érdekesen világít rá, amire akar. A figyelmet fenntartja. Tetszik a népnek. Az országgyűlési képviselő bő lére ereszti a kampánybeszéddé alakuló, s ellenzéket szapuló mondandóját. Ez már sok, de tűrhető.Szünet […]

Posted by
Posted in

Visszatérés

Egy zsombékon ül. Felhúzott térdét átkarolva, bámulja a fűzfabokrok mögül előkanyargó Kisküküllőt, amint az fegyelmezetten siklik tova medrében. Néha egy bottal valamit karcol a homokba, aztán, hogy idegen szemek elől elrejtse, törli a firkát. A déli nap hevesen tűz. Tikkadt fűszálak, falevelek alázatos mozdulatlanságban tűrik a forróságot. A csendben csak a lóherék virágaival incselkedő darazsak […]

Posted by
Posted in

A sapkás

A férfi tetőtől talpig melegen öltözve álldogál az üzletház előtt. Háttal az autók zajának, többségében egy kulikocsira erősített, hatszatyornyi és hárombőröndnyi holmiját őrzi. Két kezét kényelmesre tárva, tenyerét háta mögé helyezve a fémkorlátba kapaszkodik.  Az odébb magasodó városi hőmérő 32 Celsius fokot mutat, a forró levegő orcáját egy kis szellő legyinti meg. Miközben a túloldalon […]

Posted by
Posted in

Vigyünk haza sárgarépát!

A fiúk egy-egy vászonzsákocskával a kezükben eredtek útnak. Minapi sétálgatásuk közben határozták el, hogy örömet szereznek szüleiknek, akiknek sokszor okoz gondot családjaik jólétben tartása. Az utca napos oldalát választva értek ki a Tokaji útra, s az onnan már közel lévő grófi birtok sárgarépával beültetett területére. A répaföldet kerítésként takarta el az éhenkórász szemek elől a […]

Posted by
Posted in

A kolomp

Derűt árasztó reggelen, harmatos fű tetején vitte lábuk a munkába indulókat. Mindannyiuknak jól esett a harapni való levegő. Egyre-másra nyíltak a többségében nádfedeles porták kiskapui, hogy fejés után az asszonyok, vagy nagyobb gyermekeik útjukra küldhessék legelészni vágyó teheneiket. Az útkereszteződésig kísérték, majd ott csatlakoztatták tarkabőrű jószágaikat a pásztor által hajtott csordához. A csapat elején nyakába […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Rezdülés és/vagy zendülés?

Rózsa Iván: Rezdülés és/vagy zendülés? Egók összeütközéséből jobb esetben kompromisszum születik. Rosszabb esetben az erősebb akarata érvényesül, a rossz eseten a gyenge értendő, akit elnyomnak. Ez persze messze van az optimális állapottól, mely a lelkek szabad (együtt) szárnyalása. Ilyen például egy jó párkapcsolat. Mintha együtt rezdülnének az atomok… Rezdülés és nem zendülés: vagyis a gyenge […]

Posted by
Posted in

Újra a padban

A diákok, kicsik, nagyok hangos csörtetéssel rohantak le az utolsó óra után a lépcsőn az ebédlő irányába. Percek alatt kiürült az emelet. A lépteimtől visszhangzott a hosszú, fényes folyosó, amint a szobám felé igyekeztem. Történelmet és földrajzot tanítottam a gimnáziumban, de mellette már hosszú évek óta én voltam az igazgató is. A csapóajtó mögötti folyosó […]

Ecsetem a szó
Posted by
Posted in

Ecsetem a szó

Ecsetem a szó Festményfantázia Munkácsy Mihály: Korhely férj hazatérése c. festmény alapján 1870- et írunk, valahol Magyarországon. A férj fásultan, nyűgösen, fáradtan tér haza a mindennapi robotból. Hiába gürcöl erejét megfeszítve, még kenyérre is alig telik. Három éhes száját kell etetnie, asszonyát és két kicsi gyermekét. Szégyen marja, amiért nem tud nekik jobb életet biztosítani, […]