A világ hatalmas. Ezzel tisztában  van körülbelül mindenki, ám kevés az olyan teremtés, aki fel is akarja fedezi a világot amiben éppen él. Nem volt ez velem sem másképp, nekem is  tökéletesen megfelelt a tudatlanság, és tovább is élhettem volna benne, de az életem több volt  egy „nem tudom”-nál. A nevem Benedek, és egy olyan […]

– Hála a Jóistennek, hogy életben maradt! – hallom meg anyám hangját. Csak csend rá a válasz. Hosszúra nyúló csend, amit újra anyám hangja tör meg. – Ne sírj! Már sírtunk eleget! Életben van, csak ez számít, minden rendben lesz! Zokogás. Fogalmam sincs, hol vagyok. Nem tudom, mi történt. – Nina, kérlek, próbálj megnyugodni! Lehet, […]

Rózsa Iván: Tévedések vígjátéka A madár A legsimulékonyabb madár piszkít először a fészkébe… Tévedsz! A legnagyobb tévedésed az, amikor tévedhetetlennek hiszed magad! Végtelenség A Végtelenség A Végtelenből ered, S Végtelenig ér… Part A Végtelen partján lehet, hogy semmi sincsen… Az is valami! Más is Tévedtél, és ebbe más is belehalt már… Udvari bolond Királyok bolondja-bolondok […]

Rózsa Iván: A nyáj A birkanyáj befelé pulzál. A centripetális erő a nyáj szélére löki a gyengéket, és az átlagtól eltérőket. Őket, a leszakadókat, tépik szét először a farkasok… A nyáj könnyen terelhető: elég hozzá egy-két puli vagy más pásztorkutya. A kutyák engedelmeskednek a pásztornak, a juhok pedig a kutyáknak… A nyáj szürke, átlagos egyedekből […]

Terebélyes asszonyként állok a tükör előtt. Melyik ruhát vegyem fel? Ha deréktájon nézem magam, mindenből kidudorodik az iszonyúan vastag hájam, ami őszintén mutatja meg sokszázalékos zsírtartalmamat. Ha testem felső részére tekintek, hatalmas melleimet látom, amik szinte kiszúrják a feltűnően rám bámuló férfiak meredező szemét. Ha meg egészben szemlélem a testemet, úgy nézek ki, mint egy […]

Rózsa Iván: Soha többé izmos izmusokat! Hibridek A légy közösült a pókkal. A pók az aktus után felfalta. Ám frigyük termékeny lett; hamarosan megszületett egy hibrid pók-légy lény. A pók-légy utód: lók vagy pégy. Ahogy a ló és szamár kereszteződéséből az öszvér. Valami ilyesmi az illiberális demokrácia: demokráciának szörnyszülött, diktatúrának komikus… Operett ország A nemzet […]

Szolnoki Irma Cím nélkül (elhangzott egy boresten, arról a bizonyos kékfrankosról) Furcsa, szokatlan hangok törték meg a szeptemberi reggel csendjét. Az álmából ébredező egri domboldalt vidám gyerekzsivaj köszöntötte.  Fürgén futkároztak a traktorok körül és kíváncsian várták a nagy kalandot, a szüretet. A borász hívta meg őket a szőlőjébe, összekötve a kellemeset a hasznossal. A gyerekeknek […]

Elgondolkodva kevergetem a kávémat, az illata megállíthatatlanul kúszik az orromba. Bárcsak az élet receptje is ilyen egyszerű lenne, mint egy jó erős espressóé. Egy adag fekete, két cukor, egy kis tejszín, és már tökéletes is. A barátnőimmel végre sikerült összehoznunk ezt az estét, mindegyikünk szabaddá tette magát; Fruzsi rábízta a gyerekeit a mamára, én a […]

Alig vártam, hogy eljöjjön végre az este. Szokásos rituálémhoz készülődve lépek ki az ajtón, és egyenesen a közeli tó felé indulok. Ha nem lennék ennyire magam alatt, valószínűleg csodásnak látnám ezt a nyári estét, szépnek hallanám a tücskök ciripelését, élvezném, ahogy a meleg szellő simogatja a bőröm. De nem vagyok rá képes, hogy bárminek is […]

A szürke köpenyes, térdzoknis, nagydarab takarítónő, mint a tank rontott ki az oldalajtón az épületből, és mogorva tekintettel nézett az udvaron focizó, zajongó vagy céltalanul futkározó napközis gyerekcsapatra. Kirázta a porrongyát, fogta a fal mellé állított vödrét, seprűjét és visszacsörtetett az épületbe. Az osztálytermek, folyosók takarításával már végzett, az aula felmosása volt hátra. Ez volt […]