Rózsa Iván: Az áruló apostol Mindennek ára van. Az árulásnak is. Mindenkinek ára van. Az árulónak is. Az árfolyam attól függ: ki árul el kicsodát? És láss csodát: az árulóban is előtörhet a bűntudat, érezhet lelkiismeret-furdalást… Attól függ, ki árul el kicsodát?! Az árulás hozama a pénz, akár harminc ezüst is. A vesztesége jóval nagyobb: […]
Rózsa Iván: Júdáspénz Iskarióti Júdás annak idején harminc ezüstért árulta el Jézust. Ez nem volt kis pénz akkoriban; tehát Júdás volt valaki, ha ki tudott csikarni ennyi pénzt a zsidó főpapoktól. Igen, volt valaki: egy hitehagyott apostol, akinek később feltámadt a lelkiismerete, rádöbbent mit tett, és végül felakasztotta magát… De manapság is zajlik az árulás… […]
Rózsa Iván: Halhatatlan halottak A halhatatlanságról csak álmodoznak a halandók; a halottaknak ez már természetes állapot. Élő halandó sosem tud halhatatlan lenni, halott halhatatlan nem tud újra élni. Csak más formában, alakban és névvel, ha hiszünk a reinkarnációban. Halandóság és halhatatlanság közötti köztes, átmeneti állapot a bardo, a félálom. Félünk-e az álmainktól? Egyes halandók félnek […]
Rózsa Iván: Hé, nagyvezír! Hé, nagyvezír! Te nem az emberiség, a kereszténység vagy Európa javát akarod, te nem a népet szolgálod! Te nem az ország, a jobboldal győzelmét, netán pártod sikerét tartod szem előtt, hanem egyeduralmat akarsz! Nos, ilyen alapon a pártod hatalmát is, hisz ez a tiéd: markodban tartod különböző trükkökkel, netán zsarolással is, […]
Rózsa Iván: Őrült világ… Őrült világban őrültek vannak hatalmon, és az őrültek számítanak normálisnak egy őrült „logika” szerint. Valójában az őrültek által bolondoknak bélyegzett szent, szakrális őrültek, egyéniségek, akik ellenállnak és élnek saját törvényeik és az ősi törvények szerint továbbra is, rendületlenül, – a normálisak. Az őrültek által „normálisnak” tartott gyurma-lények pedig beállnak a sorba, […]
Rózsa Iván: A csend Az abszolút csend Istentől ered, és életedben útba igazít: merre haladj, és menj halálod után. Keresd magadban a csendet! Az abszolút csendet, de egyben a te egyénre szabott, saját csendedet is… A csend fenséges, de fenyegető is tud lenni. Van, aki fél a csendtől… Mert bizonytalan önmagában és a sorsában. Vihar […]
Csodálatos volt ez a nyárutó. A kora reggeli hűvös harmat még nyolc órakor is ott csillogott a faleveleken. A langyos napsugár délfelé felerősödve még ugyan a nyarat idézte, de ember, állat érezte, hogy a közelben már ott csörtetett az ősz. Szerettem ezt a kis Balaton menti falut, nagyanyámék házát, a kilátót, ahonnan – apró, csillogó […]
Bori, egyre szebb lett. Sudár termete, vakítóan kék szeme, még jobban kiemelte nőiességét. Munkából hazamenet tartva, Ferinek minden este a Kisdyék háza előtt kellett elmennie. Gyönyörű, nyári júniusi este volt. A virágok illatoztak a kertekben. Az asszonyok, a kapu előtt beszélgettek. Bori és egyik barátnője, szintén, a kapu előtt nevetgéltek. Amint meglátta az arra haladó […]
Merre induljak, Hogy megtaláljalak? Tudom, hogy ott vagy az eső cseppjei között. Hogy amikor a szél tépi a fákat, belefésül téged ágai közé. Fenyők tűi közé beékelődő Napfény vagy, ami halványan táncol az arcomon. A hideg a hátamon, ami végig szaladva borsókat hagy maga után. Amikor a villámok egy pillanatra darabokra osztják az eget, ott […]
A világ hatalmas. Ezzel tisztában van körülbelül mindenki, ám kevés az olyan teremtés, aki fel is akarja fedezi a világot amiben éppen él. Nem volt ez velem sem másképp, nekem is tökéletesen megfelelt a tudatlanság, és tovább is élhettem volna benne, de az életem több volt egy „nem tudom”-nál. A nevem Benedek, és egy olyan […]