Az öreg, a nagy diófa alatt olvasott. Fáradt szemét pihentetve, mozgó földkupacra lett figyelmes. Hozzátéve, egyméter széles és legalább két méter hosszú mozgó föld lehetett. A hátsó kert felől haladt, az utcai kerítés felé. Egyenletes mozgása úgy tűnt, mintha, azon a kétméteres darabon megemelkedett volna a föld. Összeolvadt szemének az egész terület. Szép lassan haladt […]
Már ujjai elzsibbadtak, görcsösen dugta hol az egyik végét lefele, hol az alsó keskenyebb végét felfelé, mégsem akarta az igazat. Homloka izzadt, ideges volt, hiszen már csak tíz perce van az indulásig. Miért is nem figyelte meg jobban apját, hogyan kell megkötni. Soha nem gondolta volna, hogy valamikor idáig süllyed, hogy nyakkendős inget, öltönyt vesz […]
Szohner Gabriella: Átkönyörgött évek 3. Másnap Róza lement a kis fűszeres boltocskába, és kért a boltostól egy nagyobb dobozt. -A Papa újságait pakolnánk el – hazudta pironkodva, látván az eladó csodálkozását. Pedig nem füllentett nagyot. A következő napon a Papa által kiolvasott újságokkal kibélelte a dobozt, elővette a legcsinosabb ruháját, kiterítette az ágyra. […]
Feltápászkodok. Sajog a hátam, a derekamba belehasít a fájdalom. Már majdnem szitkozódni kezdek, amiért ilyen kemény ez a pad, de aztán rájövök, hogy inkább hálát kell adnom, amiért a Jóisten megajándékozott még egy olyan éjszakával, amikor nem volt fagy. Még éppen elegendő rám a barna kordnadrág, amit pár hete a Tesco melletti ruhagyűjtő mellett találtam, […]
Takarító story Történetünk idején hősünk siheder legényke volt, s mert sok mindennel foglalkozott – melyek közé sajnos még véletlenül sem tartozott a tanulás – hát elfogadta a jó nevű budai gimnázium nagyhatalmú igazgatójának ajánlatát, mely szerint a továbbiakban nem kérik számon jelenlétét a tanórákon, sőt igazolnia sem kell távolmaradását. Magyarul: rövid úton kirúgták. Jóllehet annakidején […]
Az osztályban most a szokásosnál is nagyobb volt a nyüzsgés Nem csak a bekukucskáló napfénye melegítette a gyereki szíveket, hanem annak a várakozásnak az izgalma is, amit Katikáért éreztek. Átvették ezt a hangulatot mindnyájan, vágyakozva lesték mikor nyílik már ki végre a terem ajtaja. Ma a bíróságon az ő sorsáról döntöttek. Megy vagy marad? Továbbra […]
Róza nagymama itt elgondolkodva megállt a mesélésben. Mi történt aztán? – kérdezte Irén. Nem tudom, csak eddig ismerem a történetet. Azért meséltem el Neked, mert nagyon sok szeretet van a szívemben, és nagyon kevés ember, akinek odaadhatnám. Úgy éreztem Neked adhatok belőle! És még valamit szeretnék adni. Egy legyezőt, ami az enyém volt. Nagyon szerettem, […]
Előszó Nagy szeretettel és tisztelettel ajánlom regényem mi kitaláció alapján született. Minek a helyszínei valós alapokon fekszik. Vannak sajnos már olyan helyek, amik már meg szűntek. Feledésbe merültek. Akár csak a régi népszokások. Azt a környezettet-világot próbálja vissza tükrözni, ami a régi parasztvilág és tanyavilágot mutatja be. Ahol a megbánás, a düh, és […]
Szohner Gabriella: Átkönyörgött évek 2. Sírtak is még, ezerszer elmondott szavakat ismételgettek. Elképzelni sem tudták a jövőt, a holnapot, a holnaputánit, az azutánit. – Károlyt engedd vissza a szobánkba – mondta váratlanul Jani. Más helyzetben Róza talán mosolygott volna ezen, de most kivörösödött szemmel, duzzadt arccal, csak megsimogatta férje mellkasát. – Ölelj át kérlek! […]
Lassan hűvösbe fordulnak az éjszakák. Nappal még teljesen átforrósodok, érzem, ahogy belém tűz a nap, ahogy körülöttem szívja magába a meleget a beton – a focipálya, a kosárlabdapálya, a parkoló. Az a néhány fa, ami magát feszesen kihúzva sorakozik mellettem, kevésnek bizonyul, hogy az egész udvarom fölé árnyékot vessen. Üresen tátongó termeimben a cserepes virágok […]
