Hasogató hidegre ébredtünk, mégis örömmel töltött el a tudat, hogy estére elkezdődik a szeretet ünnepe. Jól felöltöztünk, befűtöttünk a szobában a cserépkályhába, meg a konyhában a spórba, s már nem is fáztunk. Kezünket, arcunkat hideg vízzel frissítettük, mert nem volt még melegítve, vezetékes víz akkor csak az álmainkban szerepelt. A fát, a szenet, a gyújtósnak […]

Edit Szabó  : Életrajzi töredék A gyermekkori élményt soha nem feledi el az ember, hiszen minden megváltozott, átalakult az évtizedek folyamán. Szegény kis család volt a miénk akkoriban, szoba-konyha és kamra.Melléképületek, melyekben azért volt aprólék,többféle és egy malacka is. Minden vasárnapra jutott egy tyúkocska, melyből finom húsleves és pörkölt készült nokedlivel .Ekkor került édesanyám süteménye […]

Rózsa Iván: Sátán vagy Lucifer? Nekünk, magyaroknak Mátyás király halála óta – kis fellángolások, rövid időszakok kivételével – nincs más választásunk, ha egyáltalán választhatunk, ha egyáltalán megkérdeznek bennünket: mint a kisebbik rossz? Kényszerpályán vagyunk ötszáz éve? Török vagy osztrák? Német vagy orosz? Hitler vagy Sztálin? Rákosi vagy Gerő? Kádár vagy Münnich? Gyurcsány vagy Orbán? Lucifer […]

Várta az újság megjelenését, mint régen a zsidók a messiás érkezését. Hallotta ahogy a postás matat a postaládán, majd kisvártatva a kutya is jelezte, hogy a zöld-ruhás valamit tett a “dobozba”. Soha nem értette, hogy a kutyák miért is haragszanak a postásra, hiszen csak jön, berakja az újságot, a levelet és már megy is tovább. […]

Rózsa Iván: Jézus Krisztus, a kapitány – Uram, nem látta a töviskoronámat? A töviskoszorúmért jöttem! – Hogy miért?! – A töviskoronámért. Nem találta meg valaki? – Hogy néz ki? – Mint egy korona, csak tövisekből… Régi, kétezer éves… – Aha, tehát antik! – Úgy is lehet mondani… – Valahogy maga ismerős, a szakálláról… – Elég […]

Egy borongós napon sietősen szaladtam az utcán, mikor megpillantottam. Ebben a percben éreztem, hogy elválaszthatatlanok vagyunk. Milyen szép és elegáns mégis oly furcsa rajta valami tűnődtem magamban. De mi e nevezet furcsa érzés és ez a káprázat. Megálltam előtte és néztem csak szabályos formáját. Egy egész más világba csöppentem mellette.. Majd kis idő múlva elköszönve […]

“Marionettát leselejtezzük. Unalmas, és kopott. Nem ő az első Marionetta Babúzs, akit le kell cserélni. A zsinórjai gyengék. Porcelán arca repedt. Javaslom selejtezzük le, és készítessünk egy újabb, szebb s bájosabb marionett babát! A műsorszámot pedig teljesen átírjuk.” a leselejtezés megtörtént. pedig nem voltál unalmas, és kopott sem. harmincévesen az unikornisaiddal álmodtál minden éjjel. az […]

Multi módi mozzanatok Majdnem egymás mellett ültek az irodában. Egyforma íróasztalok, fehér fal, hasonló laptop és telefon, igénytelen környezet – ahogy ez általában arrafelé kijár. Az új belépőnek rövid betanulás s kezdődhet is a hajsza. Több szerződésért, gyártásért, értékesítésért, irányításért. S könyöklés beosztásért, pénzért, hatalomért. Végül is mindegy. Aki egyszer „multi kompatibilis” lett, annak teljesen […]

Szohner Gabriella: Őszi szonáta   Többször előfordult már velem, hogy az emlékezetembe lopakodott egy-egy elfeledettnek hitt kép, egy mozdulat, egy hangulat, egy ember, aki valamilyen módon része volt az életemnek. Leginkább az ősz kell hozzá. A napsugár, ami előbb csak gyengéden rásimul a világra, majd lassan elhagyja nyári hevületét, fáradtan, bágyadtan már csak a delelőjén […]