Posted by
Posted in

A spenót

Nagynénémékkel egy faluban laktunk és én gyakran voltam náluk. Történetesen egyszer ebédidőben is ott voltam és persze a két gyerek mellett jutott étel egy harmadiknak is. Nem lett volna semmi baj, ha véletlenül nem spenótfőzelék az ebéd, ami a mi étrendünkből teljességgel hiányzott, így számomra megdöbbentő volt a színe, az állaga és az illata. Nagyon […]

Posted by
Posted in

Volt egyszer egy Tanárnéni

      “Mivel mindenki a maga módján látja a világot, a maga módján éli meg nehézségeit és a sikereit. Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget.   Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel.” (Paulo Coelho)   VOLT EGYSZER EGY TANÁRNÉNI…   Emlékeimben kutatva, egyre gyakrabban villan fel előttem, az a téli délután. Akkor beszélgettünk utoljára, […]

Posted by
Posted in

Szegény gazdagok

  SZEGÉNY GAZDAGOK     Emma napok óta tudta, hogy ha valóban megérkezik, lesznek problémák. Alattomosan kúszott egyre közelebb, majd beköszöntött a tél. Nyomában a földön, kegyetlenül csikorgó fényes hó maradt, az égen komiszul csillogó, fagyos csillagok figyeltek. Készletük szerint, a tüzelő arra volt elegendő, hogy kis szobát naponta egyszer befűtse. Havi jövedelmük több mint […]

Posted by
Posted in

A váróterem

    A váróterem Boldog vagy. Elégedett embernek érzed magad, aki sikeres az életben. Eljön a nap, mikor váratlanul, rajtaütésszerűen megnyílik előtted egy ajtó. Belépsz. Nem akartál ide jönni mégis itt vagy. Félelem tör rád, menekülnél, de minden látható ajtó bezárult. Fogalmad sincs hová kerültél. Közeledben fura alakok imbolyognak. Tétován leülsz egy székre. Előtted üres […]

Posted by

Joshua Peters II.

-Meg akartalak védeni titeket!-mondta nagyot sóhajtva férfi. Gondterhes és szomorú tekintettel figyelte a fekete égbolton a csillagokat a leomlott plafonon keletkezett hatalmas lyukon keresztül. A lakásban nem volt senki más rajta kívül, ő pedig csak ült a falnak dőlve. Annyira hiányoztok nekem, és annyi mindent nem mondtam el, és most már késő! Nem tudtam elmondani, […]

Posted by
Posted in

Nyári kaland

  “Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. (…) Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott […]

Posted by
Posted in

A holtak napja

      A holtak napja   Még fogta a gyeplőt, gondolkodott. Mikor megalkotta a vörös szörnyet, határozott szándékkal tette. Szomorúan nézte a legszebb Planétát. Minden próbálkozása hiábavalónak bizonyult arra, hogy megelőzze lakóinak végleges, lassú pusztulását. Értetlenül nézte amint módszeresen lerombolnak mindent, kegyetlenül ölik egymást. Szelíd követeket, figyelmeztető jeleket küldött, eredménytelenül. Követeit elzárták, kísérletek sorozatait […]

Posted by
Posted in

Angyal

    ANGYAL   Évekkel ezelőtt, mikor még nem volt minden diák zsebében mobiltelefon, az akkori időkből van egy kedves történetem. Eszter kilépett az iskola kapuján, a posta felé indult. Hétfő volt, a hétvégét most otthon tölthette. Egyre könnyebb volt elviselni, hogy távol van azoktól, akiket nagyon szeret, alig tizenöt évesen, tanulta az önállóságot.  Megtapogatta […]

Posted by
Posted in

A pillangó

    A pillangó  “Mielőtt innen végkép elmegyek, Szeretnék elköszönni, emberek. Mint rab, akinek int a szabad út, Búcsút rebeg, mielőtt szabadult. Mint a madár, kit Dél vár arra túl, Az eresz alján még egy dalt tanul. Mit is daloljak, én szegény beteg, Mit is dadogjak nektek, emberek? Talán nem is kell még búcsúzni se? […]

Posted by
Posted in

A vadászles

  A VADÁSZLES   Sokáig féltem tőle. Úgy állt az erdő szélén, mint valami hórihorgas ijesztő rém.  Szilárdan állta az időjárás okozta megpróbáltatásokat, dacolt széllel esővel. Kemény tölgyfából ácsolták, elbírta volna akár egy elefánt rohamát. Ám a környéken, ez a veszély nem fenyegetett. Mikor végre elszántam magam,  a közelébe merészkedtem, még hatalmasabbnak tűnt. Soha nem […]