Posted by
Posted in

A találkozás

Kicsit korábban keltem a kelleténél. Hűvös hajnal volt.  Csináltam kávét hátha kizökkent a félbehagyott álmaimból. Forró kávésbögrémet szorongattam épp, amikor kopogtak a bejárati ajtón. Csengő nincs mert általában nem várok senkit. Felesleges. Nyitom az ajtót, miközben átjárta a forró bögre éltető melege az egész testem. Jól esett így korán reggel.A kávéillat meg úgy hatott rám, […]

Posted by
Posted in

Kalácsdömping

A nagyszüleimmel éltem egy baranyai kis faluban Tarróson. Szép és vidám gyermekkorom volt. Papa és mama is remekül főzött és mivel – ahogy a mama szokta mondani – elég „nyifáncás” (fejletlen, beteges) voltam, igyekeztek mindig a kedvemet keresni az ételekkel. Legtöbbször a papa főzött, mert ő nyugdíjasként már nem dolgozott. A mama sepcialitása a kalács […]

Posted by
Posted in

Genesis harmadik kiadás – A teremtés kora

Minden kis csillagnak adott mennyiségű hidrogént kell fúziós reakció során héliummá alakítania ahhoz, hogy egy szép napon nagy csillaggá válhasson. Habár ez emberi léptékben felfoghatatlanul időigényes, és még inkább macerás folyamat. Felesleges huzavona a nagy világsemmiség közepén. Amire biztosan nem vállalkozna minden jött-ment városszéli önjelölt tudósember. Hisz az ő semmitmondó piniatűr szelete a világsemmiségben, olyannyira […]

Posted by
Posted in

A zátonyon túl

  Oliver mindössze nyolcéves volt, amikor először pillantotta meg a szigetet. Azon a szombat reggelen lent üldögélt a tengerparton, a fák alatt, ott, ahol a juharerdő haragoszöld sűrűje véget ért. Kavicsokat dobált a vízbe. Mindössze két napja múlt annak, hogy a városi kápolnában elbúcsúztatták Leon nagybácsit, aki három hete elhajózott már, és nem tért vissza. […]

Posted by
Posted in

Egy hajnali óra

A felkelő nap első sugarai csillantak még csak fel, a növények levelein összegyűlő éjjeli harmat cseppjein. Szinte minden ember aludt még a környéken. Mindenki, kivéve egyet. Az utcák kihaltak voltak, se autó, se járókelő nem járt arra. Senki, leszámítva egy ázott, kóbor ebet, mely fázva, s reszketve, a jobb mellső mancsára kissé sántítva bicegett át […]

Posted by

Apróbetűs lábjegyzet

Családi fotókat rendeztem tegnap délután, és az egyik borítékban az 1999. februári ausztriai üdülés képeire bukkantam. Ezt a Bad kleinkirchheimi jutalomüdülést még a kecskeméti OTP-ben nyertem biztosítás értékesítéssel. Mindössze pár napunk volt a felkészülésre – vélhetően valamelyik vezetőnk adta vissza a jutalomutat, mert különben létezhetetlen, hogy csak három nappal az utazás előtt derült volna ki, […]

Posted by
Posted in

Lépések VI-Az Utolsó

Két nap telt el Patrickkal való találkozás után, sebeket és kérdéseket hagyva hátra Amy lelkében. A nő alvási problémái már az arcára is kiültek, a kávézás sem segített sokat. Bejárt dolgozni, próbált visszatérni a rendes kerékvágásba, de a gondolatai folyton elkalandoztak. Johnra és a fiúra gondolva a nyitott kérdések mind nagy űrt hagytak maguk után. […]

Posted by
Posted in

Bodó Csiba Gizella: Ördögi kör

Meleg, májusi reggel volt. Az öreg szenátor hangoskodásra figyelt fel. – Mi a fene ez már megint? Mostanában olyan sok a zaj, a kardcsörtetés, mintha folyton csatában lennék – gondolta. Durva szavak záporoztak az út felől, kalapálás, vasrudak csörömpölése közepette. Kinézett a lefüggönyözött, boltíves ablakon. Megdöbbenve látta, hogy fiatal férfiak, – nem katonák – kerítik […]

Posted by

Lépések I. -A pad

Újra kezdődik valami, ami már rég el lett feledve, a felejtés útját pedig csak barnává rozsdásodó szalagkorlátok vezetik a végtelenbe, jelezve, hogy valamikor egy út vezetett arra, de benőtte már a fű, ami minden évszakban csak sárgán, erőtlenül mutatja letűnt fűszálait a világnak. Újra kezdődik valami, ami rejtve maradt az emberi tekintetek elől. Újra kezdődik […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Jézus túl jó volt!

Rózsa Iván: Jézus túl jó volt! Boldogok? Boldogok a lelki szegények, mert övék a földek országa. Meg a kastélyok, szállodák, jachtok, cégbirodalmak stb. országa. Mi marad nekünk, lelkiekben gazdagoknak, a mennyekre?! Hát, nem! Hát én nem szeretem úgy az ellenségem, ahogy a felebarátom! Szeressem úgy a hatalmon lévő politikusokat, mint a feleségemet vagy az anyámat?! […]