A víz feletti magaslaton állt a hétvégi házam, mögötte néhány sor szőlő meg pár darab gyümölcsfa. Minden megvolt a házban, ami egy ilyen vén medvének kellett, így az egész nyarakat itt tölthettem. Napközben a szőlővel bíbelődtem, ha eluntam magam vagy egy kis beszélgetésre vágytam, leballagtam vízpartra és a horgászokkal beszélgettem. Mindig volt kint néhány cimborám […]

Amikor a városban tartózkodom és szükségem van valamire, a legközelebbi ABC-be megyek vásárolni. Ez történt a legutóbb is. Az üzletben a bejárati ajtóval szemben húzódik a tejes polc. Mindenféle tejek, túrók, kefirek, joghurtok, sajtok tömege sorakozik, ahogy lenni szokott. A vásárlóknak egy nagy csoportja zsúfolódott össze előtte ez alkalommal. Mintha mindenki pont most, pont itt […]

Mester Éva                                              Leventeévekre emlékezve   -B.M.É.: Bóta Ferenc ma 88 esztendős nyugdíjas pedagógus. Sok mindent megélt, a második világháború idején volt tinédzser. Akkor persze nem volt ismert ez a fogalom. Más világ volt. A fiatal fiúk a Levente mozgalom keretein belül készültek a honvédelemre.  Meséljen ezekről az időkről Feri bácsi! Mi volt a […]

Marika mama, a jó öreg Marika mama a mi házmesterünk. Nagyon régóta lakik a házban, azt beszélik, itt született. El nem tudom képzelni, miért nem vágyódott el innen soha, pedig már egészen biztosan túl van a hatvanon. Őszintén szólva fogalmam sincs hány éves lehet. Amióta csak ismerem, mindig dauerolt haja volt, és mivel gondosan ügyel […]

    Rózsa Iván: Sátán fattyai bukása     Isten erősebb Sátánnál. Ez a trend és ez lesz a rend. Sátán fattyai ezt még nem érzik, kitartanak gazdájuk, a Sátán mellett, mert ez eddig oly kifizetődő üzlet volt számukra. Pedig ez hülyeség! Elindult lassan egy folyamat, s a Földre száll immár a Mennyország. Csak az […]

Fiatalember vagyok, időnként már rám szólnak, miért hagyom meg az orrom alatt azt a bánatos pár fekete szálat, mert csak öregít és olyan bánatossá tesz. Már húsz éve a városban lakunk, és már megismertem távoli mesés helyeket, ahol több torony van, mint az én kis északi bányavárosomban, ahol csak a gyárkémények hágnák az eget, ha […]

    Rózsa Iván: Az utolsó vacsora     Az egykor fiatalok, ma már inkább középkorúak, vacsorához készülődtek. A soha nem volt demokraták, sokkal inkább autokraták, jókedvűek voltak: úgy érezték, megint jót zabálnak. Szövetséget kötöttek egy nagy, közös zabálásra. Bár a „közös” kicsit relatív kategória; ők közös, azaz közpénzből szerettek zabálni. Az utolsó, nagy, „közös” […]

     Sovány, szemüveges kisfiú igyekszik megpakolt hátizsákkal a hátán a kanyargós úton felfelé. Cipeli a nehéz táskát, néha a kezében viszi, mikor megfárad egy kicsit megpihen – de nem sokat, hiszen a nagymama főztjének gondolatára hangosan kordul meg a gyomra, a nagypapával vívott sakkjátszmák felidézésekor pedig átjárja a kétely, eljön-e az az idő, mikor […]