Posted by
Posted in

Négyen Rómában

Unottan bámulok ki a terem ablakán. Péntek van, kint tűz a nap, én pedig még mindig az iskolapadban ülök.  Tudom, én választottam a töri faktot, de akkor még nem péntek délután tartották. Így sajnos senkit nem okolhatok azért, hogy négy órakor is Michelangelo életét kell hallgatnom. – Boglárka, untatom magát?- a tanárnő éles hangja zökkent ki […]

Posted by
Posted in

Metró

Az esti metrón ülve fejemet az ablaküvegnek nyomva próbálom kizárni a gondolataimból a nap folyamán történteket. A járműn a szokásosnál sokkal kevesebben vannak, bár nem bánom, hogy nem ül mellettem 3 ember a 2 személyes ülésen. Kezembe veszem a telefonomat, hátha a zene hallgatással gyorsabban telik el az út. Szomorúan veszem tudomásul, hogy a hosszú […]

Posted by
Posted in

A Dunánál

Az arcomat a kezeimbe temetem, és megpróbálom visszatartani a könnyeimet. Nem hiszem el, hogy valakinek lehet ennyi rossz napja. Minden napomon történik valami, ami következtében a hangulatom rohamosan halad lefelé. Nem is tudom, mire vágynék leginkább ilyenkor. Olyanra biztos nem, mint a romantikus regényekben. Jön egy helyes srác és a lánynak egyből vége lesz a […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Genetika, etika

Rózsa Iván: Genetika, etika Axiómák A fű zöld, az ég kék, O1G. Diktatúra? Örkény uralmat inkább, mint önkényuralmat! No comment… Kommunistáznak az „antikommunista” bolsevikok, s közben átjátsszák az országot Kínának, Oroszországnak, Törökországnak. Közben megvédik a keresztény Európát… No comment… Felségsértés? Felségsértés az, ha leírom, hogy ovi egy rafinált, kis óvodás szintű, kétszínű, aljas kis plagizátor […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Korona vírus idején…

Rózsa Iván: Korona vírus idején… Van pénz, amivel embernek és magyarnak is hitvány alakokat le lehet fizetni! Közel állok ahhoz, hogy kidobom az összes, mind az öt, Petrás János vezette Kárpátia CD-met! Valahogy így vagyok a Beatrice fémjelezte Nagy Feróval is. Igaz magyarként, igaz magyarnak gondoltam őket annak idején, valamikor a kedvenceim közé is tartoztak, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Pillanatkép

Rózsa Iván: Pillanatkép Pillanat Minden pillanatban a pillanatnak kell élni, s ez a pillanat lehet végtelen is… Végtelen pillanat Végtelen pillanatok egymásba fonódnak, és sosem lesz végük… Pille Pilleszárnyakon lebben a lét: és a végén vár az öröklét… Pilleszárnyakon Pilleszárnyakon száll a gondolat: izoláltak az emberek, és azt mondanak a tévékben a bennfentesek, amit akarnak, […]

Posted by
Posted in

Az élet dala

Kísérlet az élet reménytelenségének tömör megfogalmazására   A játékos tavaszi szellő egy zöld dombon süvített végig. Ahogy a fűszálak között szaladgált, és elsiklott egy tölgyfa mellett, egy kislányra talált. Egy piros ruhácskába öltözött, pirospozsgás kislányra, aki alig lehetett hét éves. Két copfba összefogott hosszú szőke haja ide-oda libbent, ahogy karjait feltartva pörgött-forgott önfeledten a napsütötte […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A veréb és a sas

Rózsa Iván: A veréb és a sas A Veréb szürke kis verébnek született egy falusi porfészekben. A porban hemperegtek is társai vidáman, ám ő nem tartott velük, különcködött. Különbnek érezte magát a többieknél, és egyedül röpködött: és úgy tűnt, szárnypróbálgatásait siker is koronázza; míg a többi veréb legfeljebb húsz-harminc méterre tudott felröppenni, ő elérte néha […]

Posted by
Posted in

Elpocsékolt élet.

  Az idős nő mindkét keze tele csomaggal, alig várta, hogy a buszmegállóba érjen és megpihenhessen. Csak két férfi ácsorgott ott, az egyik ült, a másik állva kutatott valami után szatyorjában. Az asszony elszégyelte magát, mert érezte, úrrá lett rajta, az úgynevezett diszkrimináció. Legszívesebben odébb áll és befogja orrát. De, hősiesen leült a férfi mellé, […]

Posted by
Posted in

Cilike és a görények

Cilike és a görények Cilike nem volt szép, sőt még az úgy nevezett „jó nő” kategóriát is inkább alulról súrolta volna, már ha valaki akarta volna Cilikét egyáltalán kategorizálni. Viszont tagadhatatlanul szorgalmas volt, amelyet némileg beárnyékolt az a tény, hogy – hogy is mondjuk – szóval nem ő volt a legélesebb kés a fiókban, ahogy […]