Posted by
Posted in

Lépések VI-Az Utolsó

Két nap telt el Patrickkal való találkozás után, sebeket és kérdéseket hagyva hátra Amy lelkében. A nő alvási problémái már az arcára is kiültek, a kávézás sem segített sokat. Bejárt dolgozni, próbált visszatérni a rendes kerékvágásba, de a gondolatai folyton elkalandoztak. Johnra és a fiúra gondolva a nyitott kérdések mind nagy űrt hagytak maguk után. […]

Posted by
Posted in

Bodó Csiba Gizella: Ördögi kör

Meleg, májusi reggel volt. Az öreg szenátor hangoskodásra figyelt fel. – Mi a fene ez már megint? Mostanában olyan sok a zaj, a kardcsörtetés, mintha folyton csatában lennék – gondolta. Durva szavak záporoztak az út felől, kalapálás, vasrudak csörömpölése közepette. Kinézett a lefüggönyözött, boltíves ablakon. Megdöbbenve látta, hogy fiatal férfiak, – nem katonák – kerítik […]

Posted by

Lépések I. -A pad

Újra kezdődik valami, ami már rég el lett feledve, a felejtés útját pedig csak barnává rozsdásodó szalagkorlátok vezetik a végtelenbe, jelezve, hogy valamikor egy út vezetett arra, de benőtte már a fű, ami minden évszakban csak sárgán, erőtlenül mutatja letűnt fűszálait a világnak. Újra kezdődik valami, ami rejtve maradt az emberi tekintetek elől. Újra kezdődik […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Jézus túl jó volt!

Rózsa Iván: Jézus túl jó volt! Boldogok? Boldogok a lelki szegények, mert övék a földek országa. Meg a kastélyok, szállodák, jachtok, cégbirodalmak stb. országa. Mi marad nekünk, lelkiekben gazdagoknak, a mennyekre?! Hát, nem! Hát én nem szeretem úgy az ellenségem, ahogy a felebarátom! Szeressem úgy a hatalmon lévő politikusokat, mint a feleségemet vagy az anyámat?! […]

Posted by
Posted in

Trükkösök

Szélhámos vagyok. Tudom én ezt nagyon jól. Már gyerekkoromban is észrevettem, hogy sokkal könnyebben boldogulok, ha az embereknek mindig azt mondom, teszem, amit hallani, vagy látni szeretnének. Az emberek gyengeségeit használom ki, az irigységet, nagyravágyást, hiszékenységet, önteltséget. Van egy velem született hatodik érzékem, ami megsúgja nekem, melyik az én emberem, vagy mikor kell továbbállnom. Mosolyogva […]

Posted by
Posted in

Karácsonyi meglepetés

Karácsonyi meglepetés. A kislányok vették észre, hogy nagy pelyhekben kezdett esni a hó. A kis Jutka az ablakhoz szaladva kiáltott fel: Óvónéni, esik a hó! A Jézuska szánkóval jön ugye? Marika óvónéni kedvesen megsimogatta a kislány fejét és kedvesen mondta, ha nem olvad el szentestéig, hiszen két nap van még hátra. Az ajtón kopogtak. Balázska […]

Posted by
Posted in

Aláírás

Nemesi Aladárné az egyik legnépszerűbb személy volt a kisvárosban a polgármester és a rendőrkapitány után. Egy zöldséges bódét üzemeltetett a Fő térről nyíló Görgey és Lipót utca sarkán. Jó kedélyű, talpraesett asszony volt, reggel nyolctól este hatig mérte évtizedek óta a paprikát, paradicsomot, krumplit, szeletelte a dinnyét, árulta a banánt. Aladár az árut fuvarozta. Mancika, […]

Posted by
Posted in

Veszettség

– Jó hírem van Molnár néni, nincs nagy baj! … Na, ne féljen, nem fog meghalni! Vak lárma volt ez a veszett róka. Mi is megijedtünk, de alaposan kivizsgáltuk az esetet. Minden laborvizsgálatot, tesztet elvégeztünk magán, mind negatív lett. Az erdészek, mezőőrök is napokig kutattak a róka után, átfésülték az egész ligetet, meg a környékét […]

Posted by
Posted in

Kellékek

Kilépett a kórház ajtaján, és lassan indult hazafelé, már nem volt dolga. Azt sem tudta, pontosan hányadika van. Advent volt, mert már napok óta karácsonyi fények égtek a városban, de csak kóválygott, mintha légüres térben lenne, ahol az idő sem számít. Nem tudta kiverni a fejéből a képet, ahogy az anyja remegett az ágyon. Lehet, […]

Posted by
Posted in

Várakozás

Szolnoki Irma Várakozás   Szeretet. Az utolsó gyertya az adventi koszorún. A várakozás, a közelgő eljövetel. Lassan éledni kezd bennem az ünnepvárás hangulata. Nem gondolok járványra, karanténra, a világ bajára. Várakozom! Leülök a számítógép elé, kezdődik az istentisztelet. Online a járvány miatt. Az üres templom, szomorú, de nem riaszt, boldog vagyok, hogy a modern technika […]