“Mint gyermek, aki már pihenni vágyik”, úgy nyugtatom lelkem karjaidban, szívem egyre hevesebben dobban, s kezem arcodon simogatón játszik. Mint gyermek, ki érzi anyja hiányát, úgy keresnélek, ha nem vagy velem, nagyon fáj, de mégsem röstelkedem, magamhoz szorítom éjjel a párnát. És testem áthatja ekkor egy érzés, mennyire szeretlek, maradj, kérlek, minden percben csak téged […]

  Volt egy ember, aki nagyon hosszú útra indult, így hát, teletömte a zsebeit boldogságokkal, olyan dolgokkal, amiket szeretett. Majd útra indult. Hosszú útra. Szerette az embereket, így hát, mikor találkozott valakivel, aki szomorú volt, adott egy boldogságdarabot nekik, hogy boldogok legyenek. Nem törődött a veszteségekkel, mert jól feltankolta magát boldogságokkal. Adott! A magáéból, önként, […]

Akit egyszer bántanak, legalább kétszer szenved Mivel háborús gyerekként születtem Rossz hatásaítól nem maradtam mentesen Szemem hibáját csak korrigálni megkéstek Követkeményei megkeserítették életem Itt ülök a kárházi rendelés zsúfolt várójában Hosszan merengek ifjuságom távlatában Félszegségem, személyiségem árny oldalai Befolyásolták nem korrigált szemem hibái A félelmet, a bántásokat a temérdek megaláztatást Érzi a nemzet mindennapjaiban a […]

Ész és lélek harmóniája Az emberi lét értelme az ész és lélek harmóniája A görög bölcsek a kérdést boncolgatva már közel jártak S csaknem megszületett a megoldása Hogy pontot tegyen az Úr tervére Krisztus élet áldozata mindezt megkoronázta Az egysejtűtöl a világ mindenségig Minden élő seit az Úr igéjét hordozza S mindezt, minr rendezett könyvtárba […]

Aranyló fényében felkel a nap reggel, az ember ha ébred, nézi álmos szemmel. Gyors röptű pillanat, mint felhő az égen, megmarad örökké a szívben egészen. Új nap indul ismét, vár a sok-sok munka, “Hass, alkoss, gyarapíts” -gyerek, felnőtt tudja. Tüzes sugarával tündököl már délben, napunk ring a tóban, megcsillan vizében. Beragyogja kedvünk ez a fényes […]

Ha eljön az idő, csak akkor utazik Az emberi lélek további utakra, Ezt mondják, s bízni kell eme igazságban, Hogy a gyeplő Isten kezében vonaglik   Nem engedte el ő, akármi is történt, Bármilyen őrület hintázza a világot, Isteni színjátékban ember dalolva Eltérő kifejletet idéz elő önként   Hiszem, hogy jó hasonlat a tiszavirág, Hogy […]

Lelkem világa, mint legszebb fények, néha piros, sárga s zöldeskék. Varázslatosak ezek a színek, mint zápor után a szivárvány ívek. A Nap türkizre festi az eget, míg a Hold szint sohasem festeget. Azúr selyem fonja át a Napot, úgy érzem, a magasban szárnyalok. Gyönyörködöm, s megáll a pillanat, smaragdzöld csúcsok süvítő hangja, hulló csillag szökik […]

Lent a völgyben ébrednek a házak, bíbor fényben festik át a tájat. Lenge széllel ködfátyol elillan, napfényben, előtte még megcsillan.   A nagy csendben derengő’ ablakok, a reggel már tündököl, úgy ragyog. A Nap aranyló fénye átölel, az utca még üres, szelíd s csöndes.   Virágok illata száll, körbeleng, a toronyóra üt, időt jelez. Zárt […]

Volt egy vándor, aki szépen élt, mert vándorolt, s minden presszóba betért, mindenkit szóval tartott és kisegített a bajból, a szeretetével, mert sok szorult meg benne, s járta a világot és a presszókat, s tudta hogy jót tesz, sosem fékezett, és sohasem támadott, mert Krisztus szeretetét őrizte szívében, mi tiszta volt és arany, s ebből […]

A báránykámnak üzenem: Mellette állok, amíg élek! Volt egyszer egy ember, aki azt mondta! Nagyobb boldogság egy embert megmenteni, mint bármily dolog a Földön. Mert ha akkor meghal, lelke a sötét mélybe hull. Azt is mondta ez az ember, betegnek kell az orvosság, nem az egészségesnek, és igaza volt. Ha épekkel foglalkozol, időd csak eltelik, […]