Posted by
Posted in

Buszra várva

Az idős férfi lassan, megfontoltan ballagott át az úttesten. Görbebotra támaszkodott, majd megkönnyebbülve huppant le mellém a buszváró egyik fehérre festett ülőkéjére. Gyakran láttam a bácsit, egész évben öltönyt és nyakkendőt viselt. Most kivételesen rövid ujjú fehér inget. Mintha értette volna a gondolataimat, belekezdett. – Volt egy fél éves hideg telünk, alig győztem tüzelni. Most […]

Posted by
Posted in

Kocsmai választás

A külvárosi kocsma nevét a kiszáradt torkú ám nyájas törzsközönség Hatcsöcsűre változtatta. Eddig a temető közelsége miatt a műintézmény a kissé komor hangulatú Hullamosó elnevezéssel bírt. Persze a két tulajdonnév nem a bejárat feletti cégtáblán szerepelt, inkább a vendégek szóhasználatában. Jucus munkába állása adott okot a meghitt keresztelőre. Jucus Bélát váltotta a pult mögött, mivel […]

Posted by
Posted in

Tudod én szeretek élni.

Hány nap és éj az életünk ?, hány órát szenvedünk !, hány perc örömünk ?, melyben létezünk.   … és a Te ” Majdcsak véget ér” dalod, agyamban mindég itt dobog… . Tiltakozás aprócska életem fénye, véget nem érő túlélés reménye.   Miskolc 1992.

Posted by
Posted in

Vasmarok.

Kegyetlenül bánok és bánsz velem ökölbe szorul a két kezem, két karod vasmarok, s olykor haragszom már, de maradok.   Újra jő egy nap … Te gyötörsz és én újra kínozlak. Tudom kívánsz, kedvelsz, küldesz, nem tudni holnap mi lesz.   Egy röpke csók egy ölelés, ez nekem túl sok, vagy kevés. Egy goromba szó, […]

Posted by

A kovács kicsi kalapácsa

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kovács meg a felesége. A kovács esténként el-eljárt a közeli ivóba, ahonnan csak késő éjjel tért haza. A felesége mindig pörölt vele: – Elissza azt a kis pénzt is, amit megkeres, aztán meg félre patkolja a lovakat, meg széjjelkalapálja a körmit! Egyszer azt veszi észre kend, hogy […]

Posted by
Posted in

Füredi Anna Bál

Füredi Annan Bál. Mi tarthat életben egy nemzetet Csupán a nyelv és a hagyomány. E kettő testvérként követi egymást Ha megszakad e kötelék: jelent nemzethalált A hagyományőrzők munkája tiszteletreméltó Ám a pompában, a zajos fényárban Meghalhat az emlék a feltupirozott bálban Az első Anna bál sok magyar szivében él Hőseiről kevés irásos emlék regél Hány […]

Posted by
Posted in

Sanya barátnője

Egy történet az élet árnyékos oldaláról. A férfi kacsázó lépteit már megszokta az asszony, meg aztán ő is meglehetősen billegett járás közben. Köszönhető volt ez többek között az átfázott fájó lábaiknak, a gyakran fogyasztott olcsó kannás boroknak, és annak, hogy már érdektelen volt számukra az emberek véleménye. A férfi arcbőrén növekvő rózsaszín foltokban terjedt a […]

Posted by
Posted in

Angyal a Doberdón

/Tisztelet a hősöknek. Ízelítő, első világháborús kisregényemből./ Fiktív naplórészletek Gödri Sándor hadnagy, századparancsnok tollából, százada doberdói és isonzói harcairól. Szerettem nyári hajnalokon a hegyeket nézni. A bércek látványa valami megmagyarázhatatlan nyugalommal töltött el már gyermekkoromban is ott a Mátra lábánál, ahol felnőttem. Ilyenkor bátor erőt éreztem bensőmben hatásuktól, olyannak képzeltem magam, mint a sejtelmesen ködbe […]