Útra kelve. Hány élet kéne még, hogy bejárjam- e Földet, s akárhonnan mindég visszajöjjek. Szállni fenn mint a madár, vagy ülni vasparipán, vagy gurulni négy vagy két keréken, megbújni egy- egy szép vidéken. Felhők mögé nézni, mit elfúj a szél, vagy hallgatni mit az út pora mesél. S mondanám az út végére érve , […]
Hommage a Petőfi Sándor! Ötven éves megtört fényben Dul az emlék az emlékezésben Helytállásról bátorságról Golyó ütötte gyors halálról. Árkot ásott a vert gondolat Mert ki – ki mást ért az igazság szó alatt Szótárunkból is lassan törölte magát Mert kiizzadta igazság tartalmát. Helyette hazugsággal tömnek orrba – szájba De ne feledd : gyáva népnek […]
Emlékező tüzek! Ma is száll a pernye a Vencel téren Égő emberi hús émelyitő illata keveredik a friss sör illatával A távolban pálinkagőzben zengnek a harsonák Fel-fel ploretárok zúgják a bevonuló katonák Pesten a Múzeumkertben 17 éves ember küzd a halállal Benzinnel leöntött teste fáklyaként világit az éterbe Elvetve magától a megélhetetlen életet Reménytvesztettsége miatt […]
Az éjszaka csendjében Beborult az ég,igy korán esteledett Elfáradt agytekervényeim hamar elmerengett Félrevonulva apró szobám magányába Elrejtezem öreg-roskadó fotelom árnyékába Egyre vadabbul dörömbölt a múlt Elkergettem,igy gyorsan hamvába hullt De ittmaradt a ma sokasodó gondja Mely lehet, hogy beleolvad a holnapomba És könnyen lehet öregkori terveim bolondja Természeti csapások hullnak fejünkre Mert az Úr megrázta […]
Tiszavirágzás A koranyári nap sugarai Kánkánt járnak a Tisza tükrében Elmerengnek gondolataim A szellőmentes rónaság szivében Virágzik a csend Béke honol, itt ez a rend Korábbi századokba repit Hol, mintha Petőfi állna itt Ki magához ölelte az alföldet Itt szülte meg a magyar jövőképet Látta-e a Tiszavirágzást Mert sehol sem láthatta mását Száz meg száz […]
Minden betegem legyen a barátom! Az Úr kiáradó szeretete Olyan, mintha valahányunkat barátságába venne Panaszainkat meghallgatva Bajainkat orvosolva Példát mutat a szenvedőknek Erőt sugároz a csüggedőknek Minden hivatás embert s az Istent szolgálja Születésünktől halálunkig ez létünk morálja A művészet,s az irodalom nemcsak szórakoztat Nemcsak kiterjeszti ábrándjainkat Ha szükséges a bánatat csillapitja A csüggedő lelkeket […]
Házassági évfordulónkra Beléptünk a közös ötvenedik esztendőbe Vajon mit irhatok az emlékkönyvbe Évtizedek krónikáját? A gyermekáldás boldogságát? A közös élmények gazdagságát? Elvesztett szeretteink együtt megélt gyászát Az időnkénti sikertelenség magányát? A megálmodott vágyaink bukását, Vagy apró sikereink váratlanságát A kölcsönös sértődések napjainak számát A magunkba folytott indulatok hallgatását? Amire igazán büszkék lehetünk Az egymás iránti […]
Vallomás az anyaságról Amikor fiatalok vagyunk, és megérkezik az első gyermekünk, legtöbbünket többszörös teher alatt talál az esemény. Küzdelmeink középpontjában a hivatás, a megélhetés megszerzése vagy az otthon építése áll; nem is tudjuk, hogyan illesszük e tevékenységek közé a kis jövevényt, s kétségbeesetten törekszünk arra, hogy egyaránt kitűnő munkaerők, feleségek és anyák legyünk. Fölnőttem egy […]
Tegnap kaptam egy tiszteletpéldányt Szőnyi Szilárd új könyvéből, a „Föltámadott a gender – Családbarát megfontolások a nemek forradalmáról” c. könyvéből. Néhány oldalt még nem tudtam belőle elolvasni, de mindenkinek figyelmébe ajánlom, mert amíg Soros és a migráns válság a fizikai létünket veszélyezteti, addig a gender ideológia az emberi szellem, erkölcs és lélek megrontásával tesz […]
Sippal dobbal nádi hegedüvel Gyermeksereg a játszótéren Vidám kavalkádban Közöttük egy kis hangadó Sippal a szájában Fújja, fújja rendületlen Szinte pirosra vált arca A padon szendergő nyugdijasok Felriadnak rajta Kis unokám közeledik Dobbal a nyakában Pergetni ugyan nem tudja Csak a verőt szoritja markában A nyugdijasok felfigyeltek Józsi bácsi nádból hegedűt gyárt A hangszerek megszólaltak […]
