Akit ittfelejtett a Jóisten ! Szorit az idő, fogynak napjaim Naptáramra tekintve tapogatom ráncaim Szorongva hajtom álomra fejemet Napom zárása elveszi kedvemet Aztán hirtelen Édesanyámra gondolok Mosolygó szivemmel az Istenhez fordulok Uram-teremtőm 103 éves lesz a drágám Mennyi terhet viselhetett eddig is a hátán Túlélte családjával a nagy világégést 56 tól hordozta szeretteiért az aggódást […]

Félhomály   Kialudtak a fények, az egész város sötét, asztalomon csak a gyertya és a monitor fénye ég. Azt mondják, a gyertya lángja meleget ád, lelkedet melengeti, ha bánt a magány.   Künn zuhog az eső, dézsából öntik, bent a lakás melege vár, szemed fátylában megcsillan a gyertya lángja, rádnehezedik a félhomály.   Az eső […]

Hit Életednek értelmét mondd, megtaláltad? Érzését szívednek valaki valaha kitalálta? Szépségét a világnak mind észrevetted, s rideg közegben magadban mindezt eltemetted?.   Sokáig nevettél, szaladtál, sziklákat görgettél mint Szüszüphosz, megoldani mások baját, s mikor terhessé vált az élet, nincs, ki gondoljon Rád.   Mások terhét meddig cipeled még? Van-e még hited, hogy befejezd itt még […]

Csillagdal   Csillag, csillagfény! Mást ígér, nem a napot, de az eget, égen túli gyötrelmeket.   Csillagom, holdas éj! Ne ígérj! Csak magadat, tenmagadat, hajnali virradat.   Szivárvány, fénytörés, záporba toluló napsütés. Csalogat, hiteget, játékos kedvű földi istened.   Villámlás, mennydörgés, haragvó istenség, az égi kovács a vasat üti, ereje izmait feszíti.   A tüzes […]

Elefántcsont   Látod? Ott fenn! Azt a fehéret? Látom, nézem, nyújtom karom, de nem ér fel.   Milyen fehér! Miből készült? Hóból vagy tejszínhabból? Nem gyermekem, elefántagyarból.   S miért van oly messze? Karom nem éri el sosem, de még a hangom sem, hallja senki  ott fenn.   Sikítsak, Anyám? A gondunk oly sok már. […]

Tánc   Mozdulat látványa test ívének varázsa, beszédet pótló.   Gerinc ívelése, izmok feszülése, Pörgés körbe-körbe.   Emelés és ugrás, magával ragad a tánc, piruett, pa-des des.   Tü-tü és balettcipő, műfaj, könnyednek tűnő, embert próbáló.   csontjaid könnyedek, nem könnyű emelni tested, ívelt ugrásnál.   Lehetnél madár, szállhatnál mezőkön át a végtelenbe.   Nem […]

Dér   Csendben megtelepszik a rét fűszálain a kelő nap csillogó fényében, harmattá válik, mire felkelsz, s reggel nyújtózol szobád melegében. Nem látod már, mire a nap felkúszik az égre, s   felengedett a fagyhatárról a föld éjjeli dermedtsége.   Tavasz, ősz, kora tél hibernált természete: mintha minden félálomban lenne, majd hirtelen ébredne. Hajnali háromkor még […]

Tűzmadár   Égő tűz színe a tollad. Felborzolta a dac, a bántás, a harag, amit akkor éreztél, mikor a sértés metsző élét torkodnak szegezték, s belül fájt és szíved hasította ketté az álnokság, mit veled szemben tettek. Szóval-tettel megköveztek olyanért, amit el sem követtél. Tűzmadár! Vörös-e már a tollad? Felszállsz-e a magas toronyba?   Hangod […]

Minden szentek Ünnepére Bealkonyult. Viharfelhők úsznak az égen Kámzsába bújnak a füstölgő kémények Megrohannak fájó emlékek A szél felkapja az utca porát Szemem így elveszti látását Arcom dús könny boritja Gyászom táplálja tovább Hosszan öntözi térdeplőm zsámolyát Torkomat köhögés szoritja Ha csak a tegnapra gondolok Eltávozott barátomért gyászolok Gyászolok szeretteimért Gyászolok számtalan rossz tettemért Felhalmozott […]

Hegedűhangra. Trillázva ébresztett Füreden a pacsirta Igy édes az ébredés, ha nyári napomat megnyitja Csiklandozza arcomat a beszűrődő napfény játéka S gondtalanná váltam ifju éveimre gondolva Három kedves fiam érkezése melengette szivemet Úgy éreztem teljesitettem honfiui kötelességemet Bevallom, egy kislány jötte piszkálta a csőrömet Nem gondoltam, hogy kiérdemelhetek ilyen nagy örömet Új jövevény érkezése kissé […]