Posted by
Posted in

Jogállamiság

Jogállamiság. Meseország kapuit átlépve Óriások,liliputi bábjátékok Szappanbuborékok árnyékában Furcsa gondolataim támadtak Gondolatok? Inkább képzetek Miket egyáltalán nem szeretek Belépve kalapot nyomtak a fejembe Majd tovább mentem szédelegve Nicsak? Mit látok a kalapomon Európai Únió volt a feliraton Szemem elé villant a varázshegy Ablakából boszorkány kitekintett Piros almát tartott a kezében Ezzel kínálta a betévedt vendéget […]

Posted by
Posted in

Kettős szorításban

Kettős szorításban Lótolvajok, hamis kártyások Mind ahányan vagytok Szemembe hazudtok Tövis korona fejemen Véres foltok a kezemen Érzelem nélküli szerelem Rongyokba burkolt kegyelem Pizzával terített asztalok Káoszt teremtő maszlagok Régi kommunista lózungok Habzó libernyák szólamok Rossz szellemük lesoványította Királyságuk, s megnyomorította Kultúránk jövőt építő perceit A békés megújulás reményeit Kinnt is felfordult a világ A […]

Posted by
Posted in

A rendszerváltozás furcsaságai /karcolat/

A rendszerváltás furcsaságai./ Karcolat / A rendszerváltást megelőzően történtek furcsaságok füredi életünkben Rendelőintézeti Igazgatómnak csadálatos szőlői és ebből készült borai voltak. Gyakori vendégei voltunk. Ízlelgettük borait. Kulcsemberének tartott, ezért igyekezett jó kapcsolatot tartott velem. Egy évig a hétvégéket Fehérváron töltöttük. Mikor Anyósomékat sikerült Füredre leköltöztetni, Va- sárnap a délelőtti misén megjelent kis családunk. Két nap […]

Posted by
Posted in

Égarány

Széltében vagy hosszában Mérni az eget, Mely magába foglalja A meredeket. Lejtve dimenziókban A temérdeket, Átkarolva fényéveket.   A végtelenség kapujában, Horizontnak ablakában, Kerested-e léted, éned, Szép emléked, képregényed? Mely gondolatnak legmélyén, Sebességnek képletén Mérni az ég szélességét, Vonalzóval  ékességét.

Posted by
Posted in

A boldogság édes madara

A boldogság édes madara. Ha ma távcsövembe nézek, már Adventet látom Ha ablakomon kitekintek még a nap sugarait várom Messze eltévelyedtem, kóboroltam álmaimban Őserdőben botorkáltam rémes magányomban Köröttem férgek marnak sajgó fájdalmamban Az indákon vigyorgó Kainok sora csüngenek Még a békés majomvilág is éltükért reszketnek Ahogy felébredtem rémes álomvilág várt reám Egész Európát eluralta a […]

Posted by
Posted in

Templomot szentelt a köd (Hódok kenuból)

Hódok kenuból   Templomot szentelt a köd. Hűs áhítat úszott a folyón. Lassan jött, a mindenféle nép: Fehérben a kócsag, de legtöbben feketében. Helyét kereste a kormorán… Idegen voltam e világban én is.   Amerre mentem, homályba húzódott minden. Kacsák kibáltak hangosan, De tovább eveztem, és visszatértek Az imákhoz, a lelketlen vadak, Míg csónakban maradt, […]

Posted by
Posted in

Tizenhárom perc

2010.január, Népszínház utca. Ötödik éve, hogy utam minden este ide vezet haza. Az utcán bűz, mocsok s megannyi hajléktalan, minden napra jut egy cifra vita; barátságos otthonunk feledteti mindazt, amit az utca szelleme részünkre tartogat. Pár megállóval odébb ott a bűbájos Ráday utca, hétvégi kikapcsolódásaink egyik fő célpontja. Hihetetlen, mekkora ambivalencia: csupán 13 perc utazás, […]

Posted by
Posted in

Emlék-kép

Előkerült a régi fotóalbum, elsárgult képek sorakoznak benne. 1989-ben pontosan 6 éves voltam, rengeteget kirándultunk Budapesten. Mama rendszeresen kivitt a Vidámparkba, imádtam a régi hullámvasutat, az elvarázsolt kastély különösen nagy kedvencem volt. Csodás emléket tartok a kezemben: a törött szélű, kissé megviselt képen mama egy meseszép ruhában, hatalmas karimájú kalapban áll egy különösen szép macskaköves, […]

Posted by
Posted in

Titkok őrzői

Félelmetes, őrült tébolyda- jött a gondolat, amikor a II. kerületben sétálva, sárga falait megpillantottam. Az OPNI-ról szóló mendemondákat hihetetlen kíváncsisággal olvastam, belső terei mindig is vonzottak. A 2007-es bezárás óta fejemben fura gondolatok kavarognak, szívesen bemennék, ha termei a látogatók előtt egyszer megnyílnának. 1868. decemberében megérkeztek az első lakók: a hosszú folyosókra nyíló fehér ajtók, […]

Posted by
Posted in

Csíksomlyói Mária /javítva/

Csíksomlyói Mária.javitva / Szent István nemzetét nagyon szerette Országát Mária pártfogásába helyezte Évszázadok Európa vérzivataraiban Árvízben, járványban, családi viharban Fátum-szél zúgásban, emberi botlásban Megnyugvásra találtak a Mária fohászban Szétszaggatott nemzetünk nehéz perceiben Meggyőződtünk, csak az összetartás segíthet Bátor őseink mindnyájan abban reménykedtek Egy új világ meghozza fáradozásuk gyümölcsét Szeretet béke barátság fogja uralni az éltét […]