Posted by

Apróbetűs lábjegyzet

Családi fotókat rendeztem tegnap délután, és az egyik borítékban az 1999. februári ausztriai üdülés képeire bukkantam. Ezt a Bad kleinkirchheimi jutalomüdülést még a kecskeméti OTP-ben nyertem biztosítás értékesítéssel. Mindössze pár napunk volt a felkészülésre – vélhetően valamelyik vezetőnk adta vissza a jutalomutat, mert különben létezhetetlen, hogy csak három nappal az utazás előtt derült volna ki, […]

Posted by
Posted in

Szilveszteri kutyaságok

Amikor ezek a történetek játszódtak, még nem létezett a háziállatok chippel való ellátása, ami ma már megkönnyíti az elveszettek megtalálását. Egyébként is két szálon futnak majd az események, mert már a drámai kezdet is szilveszterhez kötődik. Zsemleszínű, közepes termetű, mandula-szemű, harmadik házőrző kutyánk Luca, négy éves volt. Nem jártunk vele sétálni, mert a nagy kert […]

Posted by
Posted in

Lépések V. Patrick

A reggeli nap lassan kezdte felmelegíteni az éjjel lehűlt párás levegőt. Csak pár percig esett, de mintha dézsából öntötték volna. A csatornák szinte megteltek, a fák lombjainak zöld levelei nehézkesen hajoltak meg a kövér cseppek súlya alatt, majd ejtették le őket a talajra. Reggelre, mire a nap előbukkant a magas épületek mögül, a nedvességnek már […]

Posted by
Posted in

Áll a bál!

Áll a bál! Farsang van, karnevál, mulass hát, áll a bál! Zene, tánc, félhomály, hajnalig meg ne állj! Színpompás forgatag: fess nők és férfiak. Engedd most el magad, mámor majd elragad! Elő a maszkokat! Messze a pirkadat… Pezsgő fogy, gond apad, kapkodd a lábadat! Tánc heve úgyse hagy, ne légy hát lagymatag, ringasd a válladat, […]

Posted by
Posted in

Klotz Mária: Gonosz szellem

Klotz Mária: Gonosz szellem   Őrzőangyal helyett néha gonosz szellem vesz körül, Pitiáner húzásaival bánatodnak, bajodnak hú, de örül. Rád ront, mint a váratlan villám a nyugodt kék égre, Sírásba, bajba kerget, hiába a boldogság ragyogó fénye. Szerencsétlenséget hoz rád, ha nem vagy kellően résen, Tönkre tehet, felemészthet, ez a célja, ha támad éppen. Tyúkanyóként […]

Posted by
Posted in

KERESEM A BÉKÉT

Keresem a békét De csak a fájdalom feszíti Húrjait a szélnek S elmerengve a múlton Sirató dalt énekelnek Keresem a békét De sehol sem lelem A világban mindenütt Csak a bánat s a gyűlölet terem Ki máma még a barátod Holnap már tőrt forgat szívedben S ravasz cselszövéssel Fekete fátylat terít rád észrevétlen S hol […]

Posted by
Posted in

Lépések IV.-Egyedül nem megy…

A következő napokon Amy minden reggel korábban indult el dolgozni, egyre fáradtabban, mivel éjjelente a gondolataival és az ez idáig ismeretlen érzésekkel küszködött. A reggeli hűs levegő mindig frissítőként hatott, ahogyan az arcbőrére lehelte a külvilág félhomályba burkolódzott valósága. A parkhoz sietett, de a férfit nem találta ott. Egyedül ült egy darabig, gyakran körülnézett, de […]

Posted by
Posted in

Lépések III-Az érintés

  Amy szinte egész éjjel ébren volt, és a teraszon ülve kortyolgatta azt a vörösbort, amit pár éve kapott egy céges bulin, és megesküdött a kollégáinak, hogy soha nem bontja majd fel, hogy vénasszonyként ránézve is azok a vidám pillanatok töltsék el, melyeket egykori kollégáival átélt. Ezen az estén azonban mégis dugóhúzót ragadott, és bár […]

Posted by
Posted in

Lépések II-Érzés

Amy egész éjszaka kereste a helyét a lakásában. Éjszaka tíz felé közelített az óra mutatója, és másnap egy fontos prezentációt kellett elkészítenie az épületek struktúrájának kielemzéséből, de nem bírt a munkára gondolni. Először a konyhában ülve próbálta összeszedni a gondolatait egy forrón gőzölgő kávé felett a fehér márvány színű bútorok között. Hosszú ideig csak könyökével […]

Posted by

Lépések I. -A pad

Újra kezdődik valami, ami már rég el lett feledve, a felejtés útját pedig csak barnává rozsdásodó szalagkorlátok vezetik a végtelenbe, jelezve, hogy valamikor egy út vezetett arra, de benőtte már a fű, ami minden évszakban csak sárgán, erőtlenül mutatja letűnt fűszálait a világnak. Újra kezdődik valami, ami rejtve maradt az emberi tekintetek elől. Újra kezdődik […]