Posted by
Posted in

Akinek életet adott, azt meg mell óvnia

Akinek életet adott, azt meg kell óvnia   Az imént olvasottak hatására döbbenten ülök a szálloda teraszán, kezemben kedvenc újságom legutolsó számával. Előttem a medencében gyerekek lubickolnak önfeledten, kacagásuk és kiabálásuk messzire száll. Szüleik a medence partján a víz felé fordulva beszélgetnek, nehogy szem elől tévesszék csemetéjüket. Gondolataim visszatérnek az imént olvasott cikkhez: „Egy szőke […]

Posted by
Posted in

Kodályra emlékezünk

Kodályra emlékezünk Megjelent a hóvirág,s az ibolya kertünkben S látványa régi idők képeit idézték fel szememben S a gyermekkorom ismét felötlött emlékeimben A Margit templomot övező pipacstengerben Kószálva akkor temérdek álmot kergettem Kezeimmel önkéntelenül a szólmizálás jeleit kerestem Iskolánk kis kórusának gyakori szereplése Úgy tűnt mint a vidéki kultúra felfrissitése A háboru utáni élni akarás […]

Posted by
Posted in

Hova jutottunk

Hova jutottunk. Sajnálom az elfecsérelt ifjuságom Amivel büszkélkedhetek, csupán a Családom A sors kegyét ki kellett volna használnom Isten áldását minduntalan meghálálnom Szégyen: elfogadtam a kétszinü világot Báránybőrbe bújva szedtem a virágot Ott kopogtattam, ahol nem kellett volna Keserü sóhajom most nem így dalolna Körbe-körbe lángnyelvek villogtak Miközben fúle is volt a puszta falaknak Sötét […]

Posted by
Posted in

Árcsó

Árcsó Ha az ember jó ösvényen jár Mindig és mindenütt barátokra talál Habár az ország bezártságra itéltetett A Füredi Lelkekben tavasz lengedezett Ha kerestél, mindig kincsre leltél Mit ,ha nem vigyáztál könnyen elvesztettél Csak nyitott szemmel , s füllel kellett járnod A legnagyobb értékre így tudtál rátalálnod A szobrászat,s az irodalom karonfogva egymást Táplálta reményünk: […]

Posted by
Posted in

Mint préselt virágok…

Mint préselt virágok   Üldögélek itt, a Bakony bujdosó kis tündérének szoknyája szélén, a Gerence patak partján, az őszelő föl-fölragyogó, búcsúzkodó színei közt. A délutánba hajló nap rézsútos sugaraitól smaragdszín dalra kél a patakmenti pázsit, pedig olyat, inkább tavasszal énekelnek a rétek. Hatalmas éger lehetett egykor az a fa, amelynek korhadó rönkjén ülök. A közepe […]

Posted by
Posted in

Csillag a porban

   Csillag a porban   Igazi bohóc volt. Soványka, szív alakú arca, mintha gyurmából lett volna, pillanat-töredékek alatt átalakult. Élet szántotta árkain, átderengtek a lélek rezdülései: örömök fényei, bánatok és tapasztalások keserű-fanyar borulatai, kis rosszaságok, huncutságok villanásai, szép nosztalgiák óarany árnyai, és a remény mécsesének ki nem hunyó lángjai. Ha az arcot nézve mécses fényéről […]

Posted by
Posted in

Tavaszvárás

Tavaszvárás Fejemre húzom meleg paplanom Kinnt köd-köd hátán,s jégvirágos az ablakom Elegem volt a télből ezért nagyon,bosszankodom S hogy nemsokára szinre kell lépnem:megborzadom Várom,várom a tavasz nyitott világát Illatát, jókedvét, sokszinü virágát Gyermekek duhajkodó vig kacagását Futó perceimnek jókedvü szárnyalását Lassan megelégszem sáskával és mézzel Mint Keresztelő János ,várakozó hévvel A nap, mint Földanya csekélyke […]

Posted by
Posted in

Álom a filmről

Álom a filmről Ma nem színes tintákkal álmodom Filmek világa az én honom, Lehet harcos, hős, győző, Vagy csak romantikus, hölgy szemébe néző, Súlyos, hogy kedvem szegje bú, Halászkirály legendája a nagyszerű, Egymásra nézve, s ezt észbe vésve, Mikor oly kedvem vagyon, Star Warsra szomjazom, Persze volt egyszer egy vadnyugat, Olaszok közt Fellini szabad, Amarcord […]

Posted by
Posted in

” A pénz számolva, az asszony verve jó!”

Szombat van, az alkotó pihen, Ki-ki tetszése és pénze szerint. Mert panelben lakni jó, Mondja ott fenn egy észosztó. Havi bér, rezsi, meg miegymás, Kopott bútor s benne egy kokott. Aztán meg férj, lehet futtató, Ha nincs pénz jöhet a cséphadaró. De ne legyünk ennyire póriak, Már a nuncsaku a divat. Vagy adjál a viperával, […]

Posted by
Posted in

A természet játéka

A természet játéka! Földünk felmelegedése, mint szörnyű jövőképe Évek óta nyugalmas álmunkat is megzavarja A vissza-visszatérő természeti csapások Úgy tűnnek mint a várható tragédia előfutára Vagy felirható bűnöktől hemzsegő jelenünk számlájára Kemény küzdelem a természettel:folyóink jeges árja Kiparancsolja a szakembert,s a veszélyztetettet is a gátra A határokat ostromlók egyre fokozódó nyomása Lassan kimerülőben,csak a hazaszeretet […]