Új műforma: ún. hármasszó Három szó. Kötőjellel tagolva. Kezdődhetnek kis- és nagy kezdőbetűvel is. A végén, a harmadik szó után tetszőlges írásjel. Címe többnyire nincs. Lehet benne rímelés. A szavak általában azonos szótagszámúak. Például: Kastély-szellem.. Éljem? Élet-élek-éltet. Haladás 1 Én-Te!-Ő!! Haladás 2 Ő-Te!-Én!! Egy csonka hármasszó (kettesszó), a második szó után megszakad: Minden-Minden- És egy […]
Rózsa Iván: Jaj nehogymá! Jaj nehogymá: egy igaz magyaron bukjon e szemét kormány?! Vagy ez tényleg a cél, a hazaárulók túltesznek a normán?! Bukjon inkább szógyártó petikén vagy tompika tamáson! Mindenesetre tényleg ne keresztény magyaron, valaki máson! Budakalász, 2020. szeptember 5.
Szent István, a Magyarok királya Megszülettél, Vajk volt a neved, büszke ősök örültek neked. Isten megérintette két kezed, a mindenség játszott veled. A szüleid intelmei hittel kísértek utadon, tudtad az eskü kötelez uralkodtál az urakon. Államalapító Szent István, te vezeted néped, figyelt a világ, magyar földön drága királyunk, tündökölt millió színes virág. A nomád portyázó […]
Ember! Vedd le a koronádat, s hajolj le a porba! Az arcodat az alázat tán tisztára mossa… Amikor majd megtérsz, tekints úgy a létre, hogy a Föld, amin élsz, felsóhajtson végre. 2020. március
Valami megfogott az őszben: Gyűrött falevelek, Színes képek. Dereng a reggel, Küszködik fénye. Könnye a szeme, S pihen az ösvényen. Fátyolként ereszkedik a köd, S takarja a megszőkült tájat. Mutatja, hogy vége a nyárnak.
Dübörög a Föld, megínylik az ég, Lesántul éterben öntudat rózsái nyílnak Dobogó lábak indulnak szabadságukért Mely nép nem ismert ily fogalmat Miről apáik nem tudták, mily tőről fakad, Ezúton szomjazzák, mint füvet a harmat Százezrek egy testben és lélekben Hisz egyként maga ősi erejében Roppan, lehull a lánc, kanóc gyullad a […]
Mint a kövek közé olvadt kobra, Csendben lapult meg szűkös búvóhelyén, Így duzzadt egyre csak nagyobbra, Az előtörni vágyó, áldott fény. Végre megláttam pókháló csapdáim, Magam szőttem őket borús napokon. Megsimítottam kopasz fáim. Tán még nem késő rügyet fakasztanom! Hisz a remény az ágak közt itt zöldell, Friss vér csörgedez ébredő árammal, Látom már […]
Talán a Nappal jöttél, talán a széllel, talán álom szőtte szikrányi reménnyel. Talán az ég hozott, talán a sors adott, talán csak érezted, mindig, hogy itt vagyok. Folyton kerestelek – Istenem, de régen! -, csillagok között a csillagfényes éjben, álmaimban, szép tündérmesékben, bárányfelhők fodrán, derűs, tiszta égen. Könnyű nyári zápor hűs leheletében, csordogáló patak vízcseppenésében, […]
AZ Esthajnal csillag Sokáig szégyenpírral bujdosott az esthajnal csillag Elhalványult büszkeséggel, meggyengült fényerővel Feszülten az égre tekintve imára kulcsolt kezekkel Messiásként vártuk földi éltünk megváltó reményekkel Hosszú évek óta hiányát szenvedtük egy igaz magyarnak Ki nemzete minden fiának bölcsességgel áldozni tudna Ki egy testnek tekinti a világ egész magyarságát Ki semmitől sem kíméli, nem sajnálja […]
