Posted by
Posted in

Szürke hályog

Szürke hályog. Ahogy szürkül a szemem világa Úgy szürkül az UNIÓ politikája Míg minden lépésem megtervezem Tapogatok, hogy környezetem A biztonságért megismerjem Ők Európa kultúráját elveszítik Egy szemmel éltem megkeseríti Politikájuk végül azt eredményezi Hogy a jövőt, az ifjúságot elveszíti Ha beszűkül hallásuk mit hallhatnak Csak saját hangjukat s ha ordítoznak Minden más véleményt kizárnak […]

Posted by
Posted in

Hárman ültünk az asztalnál

Hárman ültünk az asztalnál körbe. S beszélgettünk körbe-körbe. Szavak formáltak részt, Majd a mondatok egészt. A történet festett egy életet, A gyermekkori énedet. Láttam könnyet s félelmet, Kábult gyermeki lelkedet. Láttam az önzést kegyetlen eszköznek, Egy üveg vodkát csendes babysitternek. Láttam magányt s néma éveket, Fejlődésben megrekedt gyermeket. Láttam sötét eget, Félelmetes útvesztőket. De láttam […]

Posted by
Posted in

Szemészet

Szemészet Roncs szemek, roncsolt életek Sajnos tömegével jelentkeznek Az életünk oly kegyetlené vált Hogy a szemünk szépet sem lát A szemünk csak a sötétben világít Akkor látjuk, hogy Krisztus járt itt Ennyire jutottunk, látást vesztettünk A földi vándorlásunkban idáig sűllyedtünk Megkopott a nappali fény életünkben A gyűlölet vágott utat végzetünkben Pedig nézünk, de nem látunk […]

Posted by
Posted in

4-6 villamos vonalán

4-6 villamos vonalán. Írta: Egyed-Husti Boglárka „Kérem vigyázzanak az ajtók záródnak”. „Az Oktogon következik”. A 4-6 villamos vonalán ülök és épp álomittasan nézek ki az ablakon, amikor láttam, hogy a taxisoknál is pörgés van. Sűrű ez a nap a legtöbb bár és szórakozóhely tele van élettel. Hiába Péntek este 18.00 óra van. A buli időszak […]

Posted by
Posted in

Keserű méz

Keserű méz Lopott csókok, Lopott könnyek, Egy lopott szerelembe. Nem vagy már enyém. Fogd a kezem, Ne engedd el, Minden mesét mesélni kell. Nem vagy már enyém. Bűnöm az, mit bűnnek lehet nevezni, hogy nem tudlak feledni. Nem tudom elfelejteni arcodat és lopva lopott csókodat. Pedig a csókod nem is az enyém. Keserű méz. Lopott […]

Posted by
Posted in

Manógyár

Manógyár Kicsi vagyok, Majd megnővök. Én még írni, beszélni sem tudok. Kicsi vagyok, Mégse nővök. S nézd Mama már írni is tudok! 2003. Október 30.

Posted by
Posted in

Hozzád futok?

Hozzád futok? Hozzád futok, ha engednéd, hogy fussak. Hozzád futnék, ha éreznéd, hogy érezlek. Hozzád futok, de te ellöksz magadtól. Hozzád futnék, de te nem érzed, hogy érezlek. Hozzád futok, ha engednéd, hogy fussak. Hozzád futnék, ha végre észrevehetnéd, hogy szeretlek.

Posted by
Posted in

Mond, miért fáj?

Mond, miért fáj? Mond, miért fáj, ha a szív dobban, Ha a könny másért pottyan? Hiszen az is szerelem, mely mély és perzsel? Tüzet is, Napot is eléget? Mondd, miért fáj, ha a szerelem vak, Ha nem látsz más kiutat? Hiszen azért teszed, mindenki ellened fordul, De te azon is, Napon is keresztül mész érte. […]

Posted by
Posted in

Lelkem tükre

Lelkem tükre Lelkem tükre. Szívemnek bánata. Könnycseppjeim fájdalma. Magányosságomnak fájdalma. Örömömnek bánata. Egy csokor. Csak erre vágyok. Sok szép virágot. Egy csokorban. Talán rózsa. Fehér vagy kék. Egy csokrot szívesen kapnék. Lelkem tükre. Szívemnek bánata. Könnycseppjeim fájdalma. Megvigasztalna egy nemes gesztus.

Posted by
Posted in

Szomorófűzfa

Szomorúfűz. Meghajolnak a fák. Ahogy megyek a járdán. Némán hullnak a levelek. Csöndben égnek a lámpák. Elmentem a házad mellett. Ablakodból figyeltelek. Árnyaidat láttam. Hiányzol. A szomorúfűz lehullatja leveleit az utcára. 2003.