Posted by
Posted in

Adj nekem karácsonyra…

Karácsonykor gyúl Gyertyafény, csillagszóró. Meleg ölelés. Angyalok szállnak égben, Csillagok messzeségben… * Már összejöttünk, Ünnepeljük a csodást. Éltet Jézuska. Melegség, sütemények, Szeretet. Ünnep. Étkek. * Gyertyaláng lobban. Békét szór a világra! Ad áhítatot. Nem kell oly’ díszes csomag, De ki ilyet ad; lovag! * Szép a karácsony, Egész évben ezt várjuk. Beidegződés. Csillagszóró szép fénye, […]

Posted by
Posted in

CicaBlog – 2019.12.23. Késik a vacsora!

Van egy karácsonyfám! A kisgazdi díszítette fel. Én éberen figyeltem, mit hova tesz. Csillognak a díszek, persze hogy kedvet kapok, hogy egy kicsit megpofozzam az egyiket. Most is a fa alatt fekszem. Az Irodalmi Rádiót hallgatjuk. Mindjárt 7 óra, és én meg nem kaptam vacsorát! Odamegyek a gazdikhoz, ők megmutatják a laptopon az Irodalmi Rádió […]

Posted by
Posted in

Szeressetek !

Edit Szabó : Szeressetek ! . A szereteted nem áldozat és nem ítélhetsz el másokat, add a tiédet kölcsönbe, visszakapod és megköszönve. . Szereteted az önzetlenség, ne feledd el, mily kegyetlenség a bánatot, sértést őrizni, megbocsájtást nem kell feledni ! . Nem kell sajnálni a könnyeket, mert lelkedből csüng a szeretet, könnycseppekben csendesen pereg, áldott […]

Posted by
Posted in

CicaBlog – 2019.12.21. Haverkodás

Tegnap előkelő vendégünk volt, egy fotóművész. Már járt nálunk, szagról megismertem. Meg akart simogatni, de azt nem engedtem. Nálam nincs haverkodás csak úgy. Azt én döntöm el, kinek, mit engedek meg. Jól elbújtam előle egy nagy dobozba, és onnan kandikáltam ki, úgy hogy csak a szemem látszott ki.

Posted by
Posted in

CicaBlog – 2019.12.20. A kisgazdi intézkedik

Odaültem a kanapéra a kisgazdi mellé és panaszosan nyivákoltam, hogy nem jönnek a cinkék. A kisgazdi vigasztalt, hogy nemsokára itt lesznek. Én azért tovább nyafogtam. Erre adott nekem enni, pedig még nem volt itt az ideje. Persze rohantam a tálkámhoz. Mire megettem a kaját, tényleg megérkeztek a cinkék. A kisgazdi az isten, mert ő intézkedik […]

Posted by
Posted in

CicaBlog – Kihagyott vacsora – 2019.12.19.

Átváltottam a jelenre, mert hol van már a tavalyi hó? Mostanában a legkisebb dobozomban fekszem, fent az egyik polcon. Nagyon kényelmes. Igazodik az alakomhoz, mert egy kicsit kiszélesítettem. Úgy elalszom ott, hogy már nem megyek ki, hogy megegyem a vacsorámat. Ezért a kisgazdi korholni kezdett, mert reggelre ott maradt a rengeteg ennivaló. Ez már több napja tartott. […]

Posted by
Posted in

CicaBlog – 31. Mik vannak a hírekben? Felháborító! – 2018.12.19.

Mostanában olyan rémtörténeteket hallani a hírekben, hogy a gazdája becsomagolta a cicáját a bőröndjébe, és feladta Kanadába vagy Timbuktuba, vagy akárhová, és 24 nap múlva szerencsétlen fajtársam nyávogására végre kinyitották a csomagot, és a cica még élt! Velem is majdnem hasonló történt. A kisgazdim csomagolta be a ruháit a bőröndjébe, amikor én észrevétlenül bebújtam a […]

Posted by
Posted in

CicaBlog – 30. “Nyáron nyaralok, télen telelek” – 2018.12.18.

Megint elutaztunk. Én kérdezgettem a gazdáimat, hová megyünk, mikor érünk már oda, de nem díjazták. A válasz ez volt: Cstt! Egy szép lakásban laktunk, ahonnan láttam a kertet és a madarakat. A tévé mögé is bebújtam, de rám szóltak. Pedig ott is volt egy ablak. Én csak kitekintettem azon is. A konyhaasztalra is felugrottam, de […]

Posted by
Posted in

CicaBlog – 29. Imádom a decembert – 2018.12.13.

Imádom ezt az időszakot. Csak egyre érkeznek a csomagok, a dobozok… Minden doboz az enyém. Vagy az lesz. Ugyanis rátelepszek és elfoglalom. Vagy belebújok. Most egy keskeny doboz jutott osztályrészemül. Bele is másztam. A nagygazdim álla leesett. Odahívta a kisgazdit, hogy ő is lássa ezt a bámulatos eseményt. A nagygazdim nem hitt a szemének. A […]

Posted by
Posted in

CicaBlog – 28. Jutifalat – 2018.12.12.

A kisgazdim úgy látta, hogy mostanában nem ugrálok annyit, és nem megyek fel a polcrendszeremre, amit direkt nekem fabrikált a nagygazdim. Azt találta ki a kisgazdim, hogy feldobált minden polcra egy jutifalatot. Én sem voltam rest, amit lehetett, lepiszkáltam, anélkül, hogy ugranom kellett volna. De volt, amit nem értem el, ezért mégiscsak feljebb kellett tornásznom […]