Posted by
Posted in

Félidőben…

Újra jó idő jár, fú a langy szél, Lépte enyhén koppan ’mint ideér. Emlékeinkből kibújik a jó, Szép az emlék, másra úgysem jó. Betöltöttem a negyvenkilencet, Elővettem régi emlékeket. Kezdek már én is nosztalgiázni, A rossz emlékeket is szépnek látni. Bízom, hogy csak a felénél járok, Jövő évezredből sokat látok. Inkább hosszan nosztalgiázzak, Semhogy hosszú […]

Posted by
Posted in

Felejtés

Felejtés De szeretném felejteni Mit eltékozoltam életemben Mit hanyagoltam félelmemben Miért nem lubickoltam szülői szeretetben Keveseket részesítettem baráti ölelésben Nem mélyedtem el a természet szeretetében Külhonban kerestem a kulturált pihenést Közben hanyagoltam a honi keresést Ötven éves nyomorult zártságunkban Talán körültekinthettem volna a nagyvilágban Érdeklődésem túl széles skálájában Hivatás-választásban tétován ugráltam Pedig mindig a gondviselés […]

Posted by
Posted in

A csend dallama

Késő este a város főterén, kihalt utcák, sikátorok között, most már a légy hangja sem hallatszik, mert a csend dallama beköltözött. Megáll az idő, és aludni tért, nem jár a csikorgó villamos sem, megérkezett csendesen a Hold is, hiszen ő az éjszakai őrszem. Vigyáz ránk, amíg mi szövögetjük várva várt megnyugtató álmunkat, másnap kora reggel […]

Posted by
Posted in

Ábrándozás

Ábrándozás Fiatalság, bolondság Ha szeretném,enyém lehet az egész világ Az Alpoktól az Óceánig Napsütötte bérceken át Repülhetnék a vágyak szárnyán Megpihenhetnék a hold udvarában Megfürödhetnék a hajnalok harmatában Fellobbantanám a vágyat hitvesem szívében A szeretet tüzét hinteném szerte a világban A békét hirdetném a felfordulásban Csak piros betűs ünnep lenne a naptárban Ám felébredtem mély […]

Posted by
Posted in

Tavaszi zsongás

Tavaszi zsongás Kopott cipő a lábamon Eső kopog a hátamon Kócos szél túrja hajam Térdeim sírva ropognak Görbülő gerincem Fajulva feszítem Eltörött, mi kerek, egész Mi lesz a jövőnkel? Andalogva járok az Illékony, lebegő tájon A parkban átlósan Lesem a hóvirágokat A kék cinkék csivitelnek Füttyös rigók énekelnek Nyomomat a szétfolyó Sárban itt-ott elhagyom A […]

Posted by
Posted in

Modern pártsympathia

Modern pártsympathia! Rosszul aludtam az éjszaka Nem hagyott nyugodni a pártsympathia Két végén hosszú kötelet húztak, egyre csak húztak Feszültek az izmok, szinte a karok megnyúltak Vajon melyik oldal az ügyesebb,s melyik a fürgébb S vajon hova pártol a nép, az istenadta nép Sok a néma drukker Ki csak otthonában tercel Nincs fogalma az életről […]

Posted by
Posted in

Becsvágy

Becsvágy A becsvágy vezette Júdást az árulásban? Mi volt az indítéka Krisztus feladásában? A pénz, a hatalom birtoklása Embertársak lábbal tiprása? Kopogtatok, válaszotok várom. Szú rágja sejtjeim a kiváncsiságban Bércek tetején, vagy a föld mélyén Hallgat a lélek s csak attól félek Az antik bölcselők A sátán fegyveréről regélnek Két ököllel dörömbölök Egyre hangosabban követelek […]

Posted by
Posted in

Megjött már a tavasz

Megjött a tavasz, kivirultak a fák, Ilyenkor kivirulnak a fapofák. A macskák és a kutyák levedlenek, A meleg miatt sok vizet vedelnek. A tavaszi eső tán’ aranyat ér, Nagyra növünk, egy zuhé ennyit megér. Viruljunk mi is, ez a világ rendje, Élvezzük ki a tavaszt, sorra-rendre. Vecsés, 2001. május 19. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Tekergő

Tekergő egy óriás tekereg a hegyeken át vezet hajtűkanyarjai végtelen veszélyeket rejtenek tekeredik jobbra kanyarodik balra innen onnan, onnan ide látszik a hegyorom rajta jaj, de furcsa szerzet a hegyeken átível a lélek rajta jarkál ide,-oda mászkál kígyó ez, vagy mifene? szerpentinnek hívják… Lédikó 2019.05.11.

Posted by
Posted in

Élő kövek

Élő kövek Kövek mélyéről induló élet Mondd, mit remélhetsz? Virágod kéksége, selyme Bársonnyá fűzi fel a reggelt Szirmain játszi fények Fütyürésznek Boldogok a kövek, Melyeken sarjad az élet, És áttáncol a halál, mert A virágban ott az örök esszencia Haj, a virulás csak múló napja A létnek, de örök a végzet, S benne örökre megszáll […]