A boldogság otthona A robogó vonatból nézem a tájat, csodálom most is, ez egy szép varázslat. A gőzös lassít, jelző füttyét hallatja, megérkeztem kis falum vasútállomására. „Erdőkertes megálló” kiáltja a női kalauz, keblén feszesen idomul a kék blúz. Merengve bámulok, nézem a fényeket, de sietnem kell, mert tudják, hogy érkezem. Az alkonyat fénye a […]
Gyermekkorom örök estéje A falu gyermekkorom egyedi szépsége, hovatartozásom, életem örök értéke. A nyaralás világa elvonja figyelmem, a rám bízott libákat szem elől tévesztem. Csalódottan, rémülten hazafelé indulok, nagyikám a kapuban sejti miért pirulok. Gyermeki riadalmat lát az arcomon, megfogja kezem és vezet az udvaron. Szülikém kitárja az istállóajtó útját, „nézz be fiam, keresd […]
Hogy mehetnék iskolába? Ágyba parancsolt a nátha. Ártana a sok tudomány… …Ha-ha-hapci!… és iromány. Fáj a fejem, sokat alszok, és ha kicsit jobban vagyok, nyomkodom a telefonom. Ha-ha-hapci!… Ezt csak súgom… Jó lenne sokáig itthon, csak ne fájna így a torkom! Jobban vagy már?… ha-ha-hapci!… Mindenki csak ezt kérdezi. Az iskola el nem szalad! Kihapcizom […]
Hétköznapi pszichológia (3 soros-zárttükrös) Életem az ötödik hadoszlop áskálódásával telt. Akarhattam volna jót, meg akartam is, de csak elmeszelt… Életen az ötödik hadoszlop áskálódásával telt. * (Triolett) Gazság, Mocskosság, Hazugság. Ötödik hadoszlop, Magát lélekbe lop? Magukat jónak mutatták, Én káromon múlatták… * (Senrjon) Tettük eszkalálódott, Érdeklődésük ácsingózott. Ellenség… házban. * (Bokorrímes) Mindent előre tudtak és […]
Egy kórteremben feküdtünk – egy ágy választott el tőle. Először csak ketten voltunk elhelyezve abban a betegszobában, azután jöttek szobatársaink. És én azt, hogy nem csak vele kell lennem – bevallom őszintén –, nem is bántam. Hogy miért? Mert az az asszony, a „betegtársam”, akire ugyanolyan műtét várt, amilyen rám, uram bocsá’, de nem […]
Csepp a tengerben A világmindenségben a naprendszerek százai Évszázadok óta a csillagászok titkos vágyai Titkukat keresve elmerülni ismeretlen világukban Mit nem reméltek megismerni csupán álmukban Az emberi sejt igen bonyolult mikrovilága Csak méreteiben különbözik a világmindenségtől Egy bolygó egy emberi sejt mint csepp a tengerben Csak lassan-lassan tágítja a tudomány horizontját Hazánk nagyságát tekintve mint […]
Ötszáz évvel később vagyunk… Jött a török, csak jött, mint áradat, Fehér habbá hajszolták lovakat. Szpáhik, akindzsik, a janicsárok, Kezükben pajzsok és jatagánok. Országot foglalni nem hagyhatjuk, Sereggel hadba szállt: király urunk. Lovakat nyergelték, megitatták, Egész nemességet hadba hívták. A véres kard eredménye az lett, Mohácsnál véres, vesztett csata lett. Széthúzott a magyar, nem ment […]
A szegény ember buta ember? A z ember földi története során A szentek többsége éltében szegény volt Tudott nélkülözni, bármiről lemondani Ha kellett másokért éltét feláldozni A változó világ jó és rossz oldala Az ember mentalitását megváltoztatta Ha néha választhatott meggondolta magát Önző érdekek sosem befolyásolták A szomszéd tányérjába nem tekintett bele Ha hatalom közelébe […]
A római Szent István zarándokház konyhájában Erzsébet épp befejezte a zöldség pucolást, amikor megcsörrent a portán a telefon. Őt keresték, édesanyja hívta: haza kell utaznia, mert meghalt a húga. A lány harmadik éve élt már Rómában, a zárdában kapott szállásért és ellátásért cserébe öt társával együtt a zarándokház takarítását, a konyhai kisegítő munkát és alkalmanként […]
Jajj a legyőzöttnek! Az őzcsorda elhagyta rejtekhelyét A veszélyérzetük is elpárolgott Előcsalta őket a tavasz lehelete S végül ez lett egyikük végzete A vadász fegyvere könnyen eldördül Éltet kioltani mindenütt egyszerű Lehet vértelen úton, lelki terrorral Napjainkban akár politikai bosszúval Az ember árnyékát nem veszítheti Kíséri hosszú – végtelen utakon Időnként felhangzik lelkében a bölcsődal […]
