Édesanyámnak Édesanyám, ha még itt lennél ezen a világon, két szép szemed tükröződne a harmatos virágon. Hajnalban virágokat szednék a színes réten, anyák napján verset mondanék neked, mint régen. Drága egyetlen anyám te már nem vagy velem, a hálaadás virágcsokrát én a sírodra teszem. Óvtál minden bajban vigyáztál a kiskölyökre, kérlek, […]
Egyetlen édesanyám Megszültél, neveltél e világba, drága édesanyám láttad nem hiába. Sokszor virrasztottál ágyam felett, gyógyító voltál orvosok helyett. Simogatott bársonyos, szép kezed, a gyermekkor gyönyörű volt veled. Védelmeztél, óvtál minden bajban, cseperedtem én a tejben-vajban. Tanítottál a szép Magyar beszédre, fáradoztál velem, tudtad megérte. Tisztelet, remény és a […]
Az örökké valóság pillanata Életem legszebb pillanata volt, megláttam őt, az újpesti vasútállomáson lebegő Istennőt. Ott álltam a peronon kábultan, némán, mereven, a látványtól mely fényesen csillogott a síneken. Néztem mikor elindult felém két szép kecses térde, Szerelemmadarak siklottak a fénylő kék égre. Találkozásunk varázslatos, gyönyörű mozzanata, mikor megállt mellettünk az […]
Forró pesti est A tér kispadján türelmesen várok, csend uralkodik, nyugodt már a város. Nem vagyok egyedül a Pesti fényben, boldog párok sétálnak a Kálvin téren. Villamos hangja megtörten csikorog, minden kereke fáradtan nyikorog. Varázslatos robaj irányít mindent, nézem, hallgatom e varázslatos filmet. Nyílnak az ajtók, nagy a sürgés-forgás, végtelen utazást szolgálja e zsongás. […]
A hazugság virágot terem, de nem hoz gyümölcsöt Gonosz lett az egész világ Vajon milyen volt az ezer éves múltunk Hozott-e jellemváltozást időszámításunk Vagy talán az első emberig kell visszanyúlnunk? Eddig a múltat, saját múltunkat sohasem Akarták a hazáját szerető magyarok Lelkükből végképp eltörölni A liberális szájharsonák, a globalizáció hívei Feladva önérzetük, mi a nemzethalál […]
Hibáink nincsenek… Hibáink nincsenek megírva a csillagokban Hibáink mindig és mindenütt Belőlünk erednek. Az alázat is hiányzik, ez mardossa lelkünket Már a csapból is szitokszó hallatszik S emeletes hazugságok mitől minden sejtünk fázik Mi dőre a szabadság, ha ránk zúdul eza kórság Így könnyen elveszítjük embertársaink bizalmát A türelem az idős korban nagy ajándék,ha élsz […]
A hazugság virágot terem, de nem hoz gyümölcsöt Gonosz lett az egész világ Vajon milyen volt az ezer éves múltunk Hozott-e jellemváltozást időszámításunk Vagy talán az első emberig kell visszanyúlnunk? Eddig a múltat, saját múltunkat sohasem Akarták a hazáját szerető magyarok Lelkükből végképp eltörölni A liberális szájharsonák, a globalizáció hívei Feladva önérzetük, mi a nemzethalál […]
Egy szenvedélybeteg segélykiáltása ! Halálveriték boritja homlokom S szinte cseppjeiben számolom a kint, Amint lelkemre, értelmemre rátelepedve, s abroncsba veretve A végtelenbe kivetitve hatalmába hajt, Száz meg száz Tündér Ilona szüzi fátyla S a fátyol alatt megbúvó buja testi csodája, Mint Wolsburg éjszakája : két marokkal nyúl felém, Hogy megtörje selyemszálra apadt menekülési utam reménysugarát. […]
A zöldfülü politikus. Ó századunk kovácsa Hódolva köszöntünk minden hajnalon Testünk, lelkünk tenyeredbe letéve, Létünket betöltve Fenséged győztes himnuszát hallhatom Mert a Te hangod a kezdet Nyelved a rádió, s A napunkat záró vég: a TV műsora Földünk jó gyümölcse S italunk fölsége Csak benned talál igazán gazdára Földi hívságunk igaz hordozója Hamis álmainknak Így […]
Szonettkoszorú /mesterszonett/ XV. Megvalósult álom . Fényes végtelenbe repülő álom, Színes fáklyaként robogó üstökös… Boldog szenvedélybe becsatolt járom: Szerelmi tűzben égő életöröm. . Szívemben szendergő vörös virágom A szeretet melegében tündököl. Lelkedbe költözik álomvilágom Csillagommal ölelkező börtönöm. . Nektárként csurranó hűsítő könnyed Szerelem-patakként zúdul nyakadba: Csókkal apasztom boldogságod gyöngyét. . Káprázatban hunyorog égő szemed, Kék tengerben […]
