Posted by
Posted in

A szunnyadó fény

  Ködszerű homályban a múlt Minden jó, mi hozzáéköthető Józan értelem fátyla, Az öntudat ravatalja Minden jó, mi érzékelhető Kegyes kézzel szórt martalék A naturál már nem original, Őszinte kacaj hiánya ordít Sivárság süvít a mindenségben Rezignált lelkek partravetettsége Meélendő életek mentén, Eljő-e a fény győzedelmeskedése?

Posted by
Posted in

Kard vagy korona

Kard, vagy korona Egykoron Árpádházi András és Béla Úgy döntött a hatalmi viszályban Hogy végül erény legyen a példában, mi Az együttélés esélyét hordozta magában A példa sajnos nem talált követésre Kossuth a reálpolitika hiányát szenvedte A trónfosztással a békés fejlődést elvesztette A koronát a jelképes hatalmat választotta Ezzel hazánk nagy esélyét elmulasztotta Vörösmartyt fájdalmas, […]

Posted by
Posted in

Tiszai alkonyat

Tiszai alkonyat     Elindult az utolsó komp a túlpartról, elfáradt, megtört hangja búsan szól.   Lassan himbálódzik a hullámok tetején, nyugalmat talál a másik part peremén.   Nincs egyedül, kedves hű társa a Tisza, ujjong a vízben sok kecsege és viza.   Szürkület pihen a nyugodt folyó felett, senki sem vált most már átkelő […]

Posted by
Posted in

Alföldi nyár

Alföldi nyár   Szárazság tükrében látható a Hortobágy, pásztorkunyhó mellett magányos a hodály.   Tikkasztóan meleg ragyogó a nyári nap, vakító fénnyel süt le reám a sugárzó nap.   Mezítelen lábaimat égeti az eleven föld, kőkemény itt a sok felszántott fekete rög.   Kapkodom talpaimat árnyékot keresek, szaladnak velem libákat őrző gyermekek.   Élettelen forró […]

Posted by
Posted in

Kopaszok a fényben

Kopaszok a fényben   Egyszer Varsóban szerződés született, testvérek által aláírt együttes művelet.   Mintalaktanyában volt ifjoncok lakása, riadt szemű kopaszok egyik állomása.   A kiképző alátétek viselkedés kultúrája, várkastélyban volt újoncok tanulmánya.   Istenkáromlás az őrvezetők szája szélén, fröcsögött minden nap elején s végén.   A csillaghullást átélt parancsnokokra, a sok vitéz felnézett e […]

Posted by
Posted in

Kegyelmet vagy időt?

A meszelt falakon megkopott a festék. Nagyanyám már alig… És alig az emlék. A falon nagyapám megsárgult fotója, nagyanyám csak nézi: a múltat kutatja. Vagy tizenöt éve, hogy egyedül jár-kel. Nem tud megbékélni csonka életével. Cseléd volt régen is, most is sors szolgája. Ereje megfogyott, csak könnye szolgálja. Itt maradt magában. Sóhaja vermet ás. Üres […]

Posted by
Posted in

Fordulj világ!

Jaj, te világ! Már a bánat rád szabadult, szerteárad… Mert a vegyszer árja terjed, vidék, város ettől szenved, mint a köd, ül rá a tájra, szétterül a nagyvilágra, pusztul tőle ember, állat, szétmarja a kertet, házat, vizet mérgez, felhőt apaszt, menedéket nem találhatsz. Kifolyasztja minden könnyed… Jaj, te világ, mi lesz veled?! Nem csitul úgy […]

Posted by
Posted in

Égig érő szerelem

Égig érő szerelem. Emlékek között kutatva Képek kerültek kezembe Kezem visszanyúlt egy Ismerős szeretett archoz Egy fiatal leány mosolyáért Kezem remegni kezdett,mert Boldog emlékeket idézett Minden a szerelemről szólt: Bohóságról,boldogságról dalolt Ujjá születtem testben, lélekben Mert éltem jobbik felét megleltem Selymes bőre, karcsú megjelenése Mosollyal borított egyénisége Csókra vágyó ajkának kecses íve S megélni, mit […]

Posted by
Posted in

Függnek, mint a fák levele

Függnek, mint a fák levele. Majmok szállták meg a világot Majmok a természetben, Sokan közülük vígan nevettetnek S emberformájúak a politikában, kik Függnek mint a zöldelő fák levele Az emberformájúak köldökzsinórral Kapcsolódnak egy vén majomkirályhoz A szolgalelkűek sűrűn járnak a vályúhoz Hamis bálványimádásuk mellett a hamis Félretályékoztatás, a rágalom, a gyűlölet Mely fegyverük az ellenszolgáltatásért […]