Advent első vasárnapjára. Mintha tetszhalálból ébredtem volna Nem tudtam,hol vagyok Mennyben, vagy pokolban? Háló-ruhám ázott az izzadtságtól Testem még reszketett az álmosságtól A reggeli szürkületet Áttörte egy keskeny fény nyaláb Szemeim előtt árnyak köröztek Melyek úgy tűntek, mint füst-karikák A távolból harang hangja hallatszott Hívó szava talán Rorátéra hívogatott Biztos ez bizonyítja Éltem még a […]
A temető csendje megidéz egy percre… Bárcsak itt állhatnánk egymást átölelve! Elmondanád nekem, van-e ott fenn élet, elmondanád, meddig vágy` vissza a lélek. Én is elmondanám, mennyire hiányzol, én is elmondanám, könnyek között, százszor. Egymásba font kezünk, s az “örökké” vágya, erőt adna neked, s nekem, e világra. Tudom, csak látomás… De itt élsz szívemben, […]
Advent a Hargitán. A hófedte bércek felett Cikkáznak sűrű fellegek Felkapja a szél a lelkemet Sóhajba burkolja testemet A várakozás ma álmodozás? A völgyben füst gomolyog Üdvözletet hoz a vándornak? Segítséget kér a Bajba jutottnak? Különös hangulat száll az éterben Hegyi manók táncolnak kettesben Mintha ünnep közelítne a közelben Nagy a készülődés fenn a mennyekben […]
Sárváry Mariann: A sorsosztó kaméleon A Galápagos szigeteken éltek ezek a kaméleonok. Kerülték a helyi leguánokat, így jó életkörülményeik miatt sokáig élvezték a napfényt és a földi paradicsomot, mielőtt a másvilágra szenderültek. Különleges képességük sok generáción keresztül alakult ki, 200 fajtársuk között egyedül nekik. Köztudott, hogy a hímek és a nőstények üzennek egymásnak a […]
SÁRVÁRY MARIANN: A SZÉLMALOM SZABADSÁGA Szélmalom a patak partján Éles szélben Lassan fordul Megfontolja a mozgást. Addig-addig Lamentál, Oly körülményesen Mozog körbe-körbe Hogy elunják, majd leállítják. Azóta csak áll és vár. Retteg, nehogy munkára fogják. Cicázhat vele végre a szél. (2017)
SÁRVÁRY MARIANN: EGO Mindnyájan páncélban élünk. Cipeljük a súlyos terhet. E védőpajzs börtönünk. Néha tudunk csak beszélőn részt venni.
Sárváry Mariann SZÜLETÉSNAPOMRA Negyvennégy éves lettem én – Parafrázis e költemény tere fere. alkotás, mellyel meglepem az antológiában az ol- vasót. Negyvennégy évem elszelelt utazgathatnék is talán az ám lazán. Lehettem volna rádiós nem ily kamasz-idomító tanár leány. De nem lettem, mert itt Pesten eltanácsolt a rádió fura ura. Intelme […]
SÁRVÁRY MARIANN: SZOKATLAN PIKNIK Borús volt az ég, amikor álltam a buszmegállóban. Egyre türelmetlenebb lettem, mivel már legalább tíz perce nem jött a busz. Végre feltűnt a kanyarban, próbáltam megtippelni hányas lehet. Egyre közelebb jött, de nem volt rajta jelölés. Megállt a megállóban, alig voltak rajta, már ez egy kicsit furcsa volt. […]
SÁRVÁRY MARIANN: A FÉNYES TOLLÚ A baromfiudvar zengett a Fényes tollú hódításaitól. Éveken át ő volt a délceg járású, nagytarajú kakas a szorgosan tojó tyúkok között. Sok ellenfelével elbánt, elszánt küzdelmeivel kivívta rendíthetetlen tekintélyét. Azonban az idő fölötte is eljárt. Fiatal kakas érkezett, akivel szemben már nem volt ereje az elsőségét fenntartani. Régi kedves tyúkjai […]
SÁRVÁRY MARIANN: A KROKODILVADÁSZ A krokodilvadász nagy kalapját szemébe húzva, ejtőzve dohányzott a homokos parton. Egy fárasztó vadászat volt a háta mögött, sok pénzt keresett a társaival az eladott krokodilbőrön. Elmerengett azon, vajon hány évig kell még ezt a veszélyes munkát végeznie, hogy összegyűjthessen egy kis pénzt. Utazni akart, világot járni, mert még sose […]
