Posted by
Posted in

Akkor is megérte

Mit csinál egy nő, ha szép akar lenni? Kozmetikushoz megy, s a csodát reméli. Beleül a székbe, tűri a fájdalmat, mert a vágyálmáért semmit nem sajnálhat. Kedvesen cseveg, pedig csak azt érzi, hogy az inkvizítor ehhez bizony semmi. Az idő lassan telik, vagy inkább megállt, szinte már felkiált: Legyen vége, atyám. Véget ér a szeánsz, […]

Posted by
Posted in

Utolsó fohász

Utolsó fohász Szedjétek szét a lelkemet és hordozzátok körbe, szorítsátok a szívem is egy vergődő ökölbe, tapossatok a hátamon, kezem kitekerjétek, én akkor is előjövök és leülök közétek. Belőletek való vagyok, ugyanabban a sárban, hol engemet tapostatok mindig valaki más van, nektek kell egy bolond akit keresztre feszíthettek, de helyette a föld alól mégis újak […]

Posted by
Posted in

Szavak szárnyán

Ébredés, Érzés, Éhes Érintés Kellemes, Kósza Kényeztetés Lomha, Lezser Lustálkodás Álmodó, Ártatlan Ábrándozás Lüktető Lendület, Lassú Lélegzet Élénken Édes, Éltető Élvezet Merengő Mélység, Mámoros Mozdulat Kedves Könnyű Kalandos Káprázat Feledhetetlen Fülledt Féktelen Forróság, Hevesen Hullámzó Halhatatlanság Vakmerő Vágyak, Veszélyes Vétség Szunnyadó Szenvedély, Szerető Szépség.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Gyöngykarkötő

Rózsa Iván: Gyöngykarkötő (Három haiku) Gyönggyel karollak, Szívedbe is nyomulok: Immár rabom vagy! Szívemmel kötöm Hozzád gyöngy-vallomásom: Egyedi darab. Szívem vágya ő: Igen, egy gyöngykarú lány; Vedd ajándékom! Budakalász, 2021. február 23.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Medvehagyma-haikuk

Rózsa Iván: Medvehagyma-haikuk Fokhagyma-illat: Idén már februárban, Remeteréten. Turistautak Indulnak mindenfelé: Tágas a Mecsek. A medvehagyma Borította völgy alján Mecsekszentkút vár… Budakalász, 2021. február 6.

Posted by
Posted in

Felolvadok

Felolvadok a tavasz illatában, Ahogy közre fogja testem, napnak sugara kezd erőre kapni. Fehér virág szerteszét, Hó fedi a fejét, Ő hozza a tavasznak olvadó szelét. Olvadok ahogy ébred a természet, Elbújik a szürkeség, Füves rét zöld ruhát vesz, Ébrednek szendergő álmukból, melybe elmélyedve éltek eddig, az este hideg volt s fagyos, De már a […]

Posted by
Posted in

Pozicionálás

Pozicionálás A tiszta fényű, csendes éj fátylában sárga holdkaréj, a vállamra terül, körülötte a csillagok mint titokzatos villanyok ragyognak ékszerül. És a tengernyi fény mögött, újabb ezernyi rejtőzött végül már mind kigyúlt, engem teljesen áthatott ez a kegyelmi állapot, bőröm alá bebújt. Ezen e csendes éjszakán a végtelen zuhant le rám, azok a csillagok mutatták […]

Posted by
Posted in

Néha…

Néha nem kell semmi más, Csupán egy halk vallomás. Néha nincs szükség szóra sem, Egy érintéssel is megelégszem. Néha vágyom az ölelésed, Hogy érezzem, ahogy dobog szíved. Néha elég egy pillantásod, Mivel megtört lelkem oltalmazod. Néha nem kell tényleg semmi, Csak egyszerűen veled lenni.

Posted by
Posted in

Beszél a csend

Beszél a csend Jó most hallgatni a csendet, míg ölelnek táncos fények szívem az örömtől részeg, mámoros perceket sejtet. Átölelném a világot, vállamon forró szél reszket, szerelmet, álmokat kerget, így szítva az izzó lángot. Boldogság lágy dallama száll, együtt oly édes az élet, bágyadt napsugár becézget, egy percre az idő megáll. Szívem dobbanását hallom, visszhangzik […]

Posted by
Posted in

Meditáció

Meditáció Terítve már a bánatom, egy égbe nyúló oszlopon zászlóként lengedez, alatta vérem oly vadul és ellenálhatatlanul lüktetve csörgedez. Oldom világom bocskorát és megmosom fáradt lábát, de meg is törlöm én, hiszékenységem megfizet, hozzád emeli lelkemet a Golgota-hegyén. Fogadj el engem Istenem gyarlón, gyáván, eretneken, én nem kérek sokat, mi lett volna a helyes út […]