E hazában hegyek, völgyek… Nem vagyunk mi itten kölykek… A mi elitünk haszontalan, Nyugat majmoló, így hontalan. Ébredj magyar! Nem lesz jó ez így, Ők úgy akarják, mi meg emígy. Ami érték azt felejtik, Ezek, országot veszejtik! Vecsés, 2008. december 1. – Kustra Ferenc
Magyarságunk, tán’ semmi mára? A hazánk meg ravatal háza? Tartsunk ki! Ez a haza ára! Hajnalpírral száll el a pára. Barlang a hazánk és mi elbújt Bűnözök, vagyunk, kit ellen bújt? Elénk görgették a pénz sziklát, De széttörjük, megmentjük hazát! Vecsés, 2009. április 1. – Kustra Ferenc
A Magyar sajnos nem szereti a magyart, De állandóan feni másikra… agyart. Magyar gén ez, vagy milyen beidegződés? Jó Magyarral szemben… ez idegenőzés! Jó Magyar ide született, ő hazafi, Jó és nem engedi hazát kínba veszni. Fegyelmezetten Magyar, ki hazáért él, Ülve, állva, kiherélve; hazáért él! Búsan, betegen, elnyomva, teszi dolgát, Ravatalon sem feledi a […]
Demokráciában élünk… nem vagyunk szabadok, A saját hazánkban élünk, mint a rabok. A fogyasztói társadalmat… dicsőítjük, Látom, már teljesen be is vezetjük. Ha én szabad lennék, mint a madár… Nem lehetek… ide születtem már. A jövő bennem nem él, nincs énképem, Nincs bennem jövőkép, jövőt félem. Vecsés, 2007. január 7. – Kustra Ferenc
Nincs bennük semmi felelősség, Nekik nem fontos csak elsőség. Ily’ politikusaink vannak, Kik a hazán, hőn gazdagodnak. Lelkünkbe, kapott hír gödröt nem váj, De a kapott hírekben nincsen báj. Január… újra adót emelnek, Őket lám nem érdeklik emberek. Jövőre jönnek választások, Embereknek… nincs választásuk. Politikusok, nép az áruk, Most a mentelmi jog, mentsváruk. Hogy az […]
Viharos szél borzolja ráncomat, Viharcseppek lemossák arcomat. Villámfény villan, pont szemtől szembe, Esőfelhők lógnak, majd’ szemembe. Csonka testünk érzem, tovább sajog, Bizony marad, örökké fájni fog. Trianon volt a csonkoló műtét, Ott taposták meg a magyar szívét. Évszázadokon át volt kitartás, Soha nem süllyedt el, e vitorlás. Trianon óta is van kitartás… Istenem! Kiáltunk, hogy […]
A zászlója piros-fehér-zöld, Ez egy ezer éves, ősi föld. Erősek legyünk elviselni a sorsot, De ezzel, nem tudjuk bevenni az ormot. Bizony, itt vannak, kik Trianont ünneplik Ha szenved, eltűnik a magyar… ünneplik. Őseink, Kárpát édes, szent bércén Átjőve nyert hazát erő révén., Az őseink gaz lepte sírján… fenyő, Élőknek kivirul, zöldell az erdő. Őseinktől […]
(Anaforás, halmazrímes) A gonoszok ránk telepedtek, A gonoszok körbeöleltek! A gonoszok bekebeleztek. A gonoszok el nem engedtek. Még most sem lehet büszkének lenni, hogy ez továbbra is a mi hazánk! Még nem győzött a feledést ránk erőltető, feledő emlékezet! Még a nagyok, most sem értik, amit elvettek… az nekünk hazánk! Még a nagyok most is […]
Rózsa Iván: Az időrabló Ellopta az időnk az időrabló, És most pénzért árulja… Elcsente a jövőnk a jövőrabló, Szabad préda a hátulja… Budakalász, 2020. május 30.
Rózsa Iván: Társasutazás Szerelem, élet, halál: Lassan eldöcög a batár… Felszállnak még rá néhányan: Utasai találkoznak egy más világban. Budakalász, 2020. május 25.