Posted by
Posted in

Várok a Pillanatra

Csak várom hogy jöjjön, S az utamba kerüljön, De nem jön mert nem akar, Attól fél hogy felkavar, Mély nyomot hagy bennem, Elébe kellene mennem, De testem nem mozdul Az eszem nem engedi, Ennek így kell lenni, Nem nekem kell menni, el jön a nap mikor itt lesz, Be tör az ajtón tokostul? Egyből a […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Hal-sors

Rózsa Iván: Hal-sors A hal tányérunkról nem vész el, csak átalakul: Immár megrágott alakban, gyomrunkban ott lapul. Nem marad utána más, csak egy gerinc és némi szálka: Nem vigyázott rá eléggé a halak királya. Azért jó, hogy nem születtünk halaknak: Az ember csak a cápák szemében finom falat. Mi esszük meg őket, és nem ők […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Valóság és illúzió

Rózsa Iván: Valóság és illúzió Való valóság földi létben csak ideig-óráig létezik; Hisz az ember éltében folyton-folyvást vétkezik. A sok hazugság eredménye életet mímelő illúzió: De mi, igazak a földi dimenzióban is élvezzük, mi jó! Budakalász, 2021. január 8.

Posted by
Posted in

Don-kanyarban harcolt a miért!

Magas, szürke a fal velem szemben, ködből kiépítve, Látom én, hogy ennek aztán nem lehet menni hegyibe… Itt az ismeretlent, nem világítja meg a boldog nyárias nap. Jókat eszik, alszik, megáld és küld a halálba, a tábori pap! Itt a ködből jön a halál, egy nagy repeszakna, vagy csuló képébe… Ha felrobban, elrepít minket a […]

Posted by
Posted in

100. versem

Nem oly rég még nem ismertem ezt az utat, Nem éreztem ki az, aki utat mutat. Szép lassan hátra hagytam a múltat, Elindultam ezen az úton, Nem tudtam, hogy e képesség ott van bennem, Ezért kellett ezen az úton mennem. Erőt kellett magamon vennem, Tudtam, hogy ezt kell tennem. Ahogy teltek a hónapok, másabb lettem, […]

Posted by
Posted in

Meg kell hallanod, hogy újra élhess

Nem tudsz élni ha nem engedik, Ahogy te élsz azt nem szeretik. Lesznek pillanatok mikor el kell menned, Magadon kívül kell lenned, Hogy élni tudj meg kell halnod, Amint vissza térsz magadat kell adnod . Lelkedet rendbe kell tenned, Hiszen ezzel testedet megmented. Hogy élni tudj tenned kell érte, De ne úgy ahogy más kérte, […]

Posted by
Posted in

Kinyílik a szív

A szíved olyan szép, mint egy rózsa, Te jó vagy, ezért képes a jóra. Ha Boldog kinyílik, mint a rózsa, Hallgat minden jóra, s szépre, A szépet, s a jót hozza létre. Amint megsebzik elhervad, A szépség helyett tüskét ad. “Megszúr ahogy őt megszúrták” Kinyílott de, megrongálták, Mely elhalt azt nem pótolták. “ne hagyd, hogy […]

Posted by
Posted in

Vedd Észre

Ne azt nézd hogy ki jár előtted, Mert nem veszed észre ki van melletted. Sétálj az úton, s ha elfáradsz állj meg, Vedd észre ki az aki veled marad. Nem előtted, vagy mögötted halad. Azok akik melletted vannak, Erőt, s bátorságot adnak. Veled térnek nyugovóra, ha vége a napnak, Érzik azt az erőt melyet, tőled […]

Posted by
Posted in

Engedd meg magadnak

Mindig csak gondolkozol, De magaddal nem foglalkozol. Körül vesz a sok gond, Te csak arra figyelsz, ki mint mond. Segítesz másokon, “Van akiért át mész árkon,bokron” Közben észre sem veszed, hogy te sem vagy toppon. Nem engeded megadnak hogy szeressenek, Hogy kimondják a neved, s keressenek. Tudod hogy fájhat ezért nem engeded, Ha elzárkózol nem […]

Posted by
Posted in

Don-kanyarban dúl a reménytelenség

Vizionálós elmélkedés… A Don-kanyarban dúl-fúl a reménytelenség, A lélekben nő a kitörölhetetlenség… Ne keress, csak szépet, amikor egy kicsit lehet, hogy megállsz, Hátha, két lövés és robbanás között végül is rátalálsz… Szerezz jártasságot, a hazamenésről… álmodban, És vigyázz ne zizzenjen neked golyó… fölálltodban. Mert haza kell menned, vár a család és a Te tanyád, Öreg […]