Posted by
Posted in

Rózsa Iván : Zsákutca

Rózsa Iván: Zsákutca Aki a gyors, övé a jövő! Neki dolgozik immár a jövő! De jó, hogy lassan haladunk; Mert rossz irányba tartunk… Budakalász, 2021. március 16.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Valótlan a valóban

Rózsa Iván: Valótlan a valóban Egyszer eltűnik minden végül: És a semmit hagyja örök emlékül. Örökkévaló immár az örökké valótlan: Hazudozik fent mindenki, valóban… Budakalász, 2021. március 16.

Posted by
Posted in

Bodó Csiba Gizella: Tiltott gyümölcs (angol fordítás)

Translator: Vízi Lujza Gizella Bodó Csiba: Forbidden Fruit The Eden was still verdant What was forbidden is the Fruit! But was the hiss of the snake forbidden, the sin, that slayed eternal life? What was it, inherently? Where did the seductive tree come from? We seduce or we’re being seduced Somewhere all the Commandments are […]

Posted by
Posted in

Juhász Anikó: Tájkép madarakkal (angol fordítás)

Translator: Vízi Lujza Anikó Juhász Landscape with birds Somewhere the birds always fly, somewhere time always moves… a ski boot slides down on the mountain the mountain ribs are not released by the snow until tomorrow because now there is still room for winter, even now he breaks from the trees the songs of the […]

Posted by
Posted in

Adósság

Adósság Becsaptak látod, újra most út szélén hagytak téged, azt sem akarják hagyni, hogy kiöntsd a puszta mérged, ha volna is rá válaszod, megtartod önmagadnak, kitépett tollú táltosok már csillagot tagadnak. Lehajtott fejjel tűröd el szerecsenmosdatásuk, aztán ha senki sem figyel behajtják tartozásod, újból lenyúzzák bőrödet, akasztják ki a szögre, arcátlan lopják mindened, s feszítenek […]

Posted by
Posted in

Egy mondat megbotlott

Mikor a tél hópelyhe kivirágzik és a csikorgó hó úgy szikrázik, akkor fürdik meg az izzadó lét, kendőbe törölve meg az arcképét. Zsibbad az agy, cikázik a gondolat, szeretne mondani valami fontosat. A szó lecsúszik a szája szélén, felőrli önnön magát az örvényén. Öröm és fájdalom hosszú vágtán, egyensúlyoznak a sors-barázdán. Billeg az ige és […]

Posted by
Posted in

Tavaszt zengő

Edit Szabó : Tavaszt zengő Zöld fűszálak ékesen díszlenek, föld aljzatát belepik teljesen, tavaszi napsugár fénye ragyog, gyorsan megindulnak új hajnalok. . Harmatnak cseppjét a Nap szárítja, virágok szirmait bontogatja, nyílik a liliom és a rózsa, átveszi hatalmat az illata. , Színpompás pirosban és sárgában virítanak ők kert pompájában, színük és illatuk elvarázsol, pillangók szárnya […]

Posted by
Posted in

Bűvölet

Bűvölet A kövekkel csacsogó hullámok zaja, part menti fák titkokat suttogó hangja, vágyakról mesél, sejtelmes gyönyört ígér. Csillagok reszkető fénye még felragyog, kelő hold sugara játszik ezüstlanton, ezer kis szikra gyúl szívünk rejtekében. Te vagy a föld, az ég, a menny és a pokol, a végtelen síkság, hol nyugalom honol, a szivárvány, amely ezer színben […]

Posted by
Posted in

Hazám, hazám…

Már ’848 –ban is… (Anaforás, belső rímes, 3 soros-zárttükrös, önrímes) A hit, minden területen át kell, hogy hassa az életünket, A hit az, mi szilárdan rögzíti a molyrágta életünket… A hit, minden területen át kell, hogy hassa az életünket. Ember! Nézz magadba, van-e lelkedben magyarsághoz tartozó érzet? Ember! Magyar vagy, ha hiszel, légy erős, itthon […]

Posted by
Posted in

Az utolsó nap

Az utolsó nap Nem lát már mást, csak szürke falakat, alkonyat fest kint lámpavasakat, tudja vége,- nincs miért küzdeni, nem érti, a sors miért bünteti. Tág pupillák, megtiport becsület, cellájában kicsinyke feszület, itt lesz ma az utolsó vacsora, mellé Óbor a legjobb cimbora. Tudja nem bűn, hogy hazáját védte, rá a teremtő áldását kérte, látta […]