Van hogy patetikus Néha pedig vicces Mindaz mit irántad Ezer éve érzek. Ilyen régen? persze! Hisz a lélek örök A szíved a szívemben Egyfolytában pörög Amikor meglátalak Előszőr vagy nyolc éve Nyálcsordult utánad Férfiak meg elédbe Göndör hajad omlik Barna szemed ég Bennem ez meg maradt Örök emlékként. Ültem csillagfalon Láttam már pisilő némbert De […]
Idejét sem tudom már mikor mondtam édesem Fetrengjüng egész délután Álmod nyomja félkezem Atomjainkra szétesünk S porba hullunk álmosan Lopva hunyjuk két szemünk Míg REM fázisba átsuhan Mit átsuhan, vánszorog Kislányunknak kék szeme Kisruhája nem szoros? Nem nyomja el kis keze? Legbelül kérdi féltőn A gondoskodó érzelem S te a válaszokat ismerő Legyintsz egyet kedvesen […]
Boldogsággal kirakott utam Örök kezdetben végtelen Fénysövényből kitörni vágyó Szép gazdag sötétségem. Sebeimet gyógyító ígézet Két szemednek ékkövében Vörös égbe oltott tűznek Csillagok hevében égek el! Álmaimban eleven testként élő Valóságba ki-be lépő Mennyország kapujánál álló Haláltalan örök bűbájom!
Üdvözöllek hátra hányt szavak Sziklaként egymásra gördült Megkövülten hulló lágy harag Ki az egó súlya alatt széttört Ave néked kisirt küszködés Part homokján kiszáradt harcikedv Fájdalom folyóvá érett szenvedés Savas hullámaival marni kezd Áldás néked sziklagörgető fiú Mi végre hajtod fel a hegyre Sziklád felett a kényes víz az úr Fent a többit szél fújja […]
Milyen lesz szemed írisze? Lesz benne mély északi fény, derű? Szivedbe én is beleférek? Mint fába a szú, harmatra a fű? Kezeid redőibe ott lesz az aranykor? Dolgozni kell érte egy életen át! Tanulsz-e tőlem igazabbat, mint szent szavak odor himnuszát? Hallhatom hangod didergő méhdalát, érthetetlen értelmed kinyíló ajtaját? Elharapot szavakat én is izlelhetem, […]
A zárba beleillő kulcsom,szorítja át magát. Rebenő pillád átoson, Éned még odaát. Vas szárnyak tolják, zárkádat nyitják. Angyalnyi álom testedben bujkál. Égő szenvedély, illatoddal eggyé vállni. Álmom álmodé, zuhanni és tovább szállni
Hideg a hajnal, nincsenek még fények, álmaimban téged követlek. Illatod mutatja az utat nekem, nem tudom merre a végtelen. Egyetlen értelme vagy életemnek, nem lehetek én reményvesztett. Kísérlek, ameddig erőm engedi, mint ki veszett kincsét keresi. Bízom benne, csakhamar felébredek, máris karomban ölelhetlek. Magamnál tartalak én mindörökre, nem hulljon senkinek se könnye. […]
A szél megállt, a víz laposan hullámzik, naphúrja már a tengeren nem sugárzik. fehér fátyolfelhők illannak a légben, majd elmerülnek sötétedő kékségben. Telihold ül peckesen a horizonton, mint újra jött vendég kopog az ablakon. Büszkén mutatja meg óriási gömbjét, felöltötte magára ritka köntösét. Tündökölve fénylik a vak éjszakába, ilyen megjelenésben néha van párja. […]
A nő olyan, mint Vénusz, az istennő, csupa harmónia, lágyság és kecsesség. Mindegyik szava szelíden csicsergő, már szemlátomást elbűvölő jelenség. Szeretet, gyengédség vezeti tettét, érzelem lakozik minden döntésében. Adás és elfogadás adja selymét, elragadtatással halad örvényében. Önállóságában is kivételes, elképzeléséért kitartó küzdése , Önmagával cseppet sem kíméletes, alaposan alkotott saját törvénye. Áhított […]
Régen azt hittem, hogy olyan hosszú az élet. Bármit megtehetek, hogy mindenre ráérek. Fejemben megannyi tervvel és lelkesedéssel, Indultam neki a napoknak minden új reggel. Siettem állandóan, hogy boldog tudjak lenni! És amit az élet adott, meg tudjam becsülni. Az idő múlásával hála, egyre bölcsebb lettem. Büszke voltam magamra, mert fejlődhettem. De ez a kegyetlen […]
