Posted by
Posted in

Melletted

Melletted ébredni, őrjítőn szeretni. Óhajtni csókodat, hallgatni hangodat. Létedbe merülni, benne megfürödni. Vágyni teutánad, imádni a szádat. Testedet kívánni, vágyadat kivárni. Kezed a kezembe temetni örökre. Istened meglelni, tebenned elveszni. Sóhajod oldani, csókokkal gyógyítni. Karommal ölelni, minden mást feledni. Lelkedből merítni, örökké szeretni. Öledbe alélni, ott újjászületni.

Posted by
Posted in

Elmegyek

Én most elmegyek, őrizd meg, mi voltam. A fényt és a köveket, amikben elbotoltam. Csak a szépet kerestem, hol mosolygott az élet fáradt éjeken, hol minden semmivé lett. Nem viszek magammal csak pár régi képet, mely szívembe mind-mind beleégett. Már nem félek, hisz itt van minden apró kincsem. Álmok és remények, mikben mindig hittem. Őrizd […]

Posted by
Posted in

Tavasznyílás idején

Ez az időjárás, roppantul, nagyon jő! El is… Nem a véletlenek összejátszása és csakis… (3 soros-zárttükrös) Eltévedtünk az élet kövezett országútján, Most haladunk a sors sártócsás, vizes föld útján… Eltévedtünk az élet kövezett országútján. * (Septolet) Jobb már idő, Mínusz családfő Nem jő. Kiskabát kellő, Menő! Lelkem epedő, Nyár jő? * (Senrjú) Nekem az is […]

Posted by
Posted in

A szeg

A szeg Görbe hátú őrszem, fal ura, ott ül, torz kérdőjelet formáz, mégsem bántom, jó egy alkura, mert rajta függ egy öreg tornász. Egy emléket festő zord művész; sarkait négy fémpata tartja, éle már rojtos, ócska fűrész. Mondhatnánk, hogy nincs semmi rajta! Csak holt mosolyú fagyott arcok, közös hittel ostromlott szirtek. De nem maradtak közös […]

Posted by
Posted in

Régi szerelmem

Régi szerelmem (Almádi Rózával közösen) Még szeretését, langy sima bőrét arcomon érzem, fénysziluett, messze merengő ős buja nemtő fonta be testét, jó anya lett. Arra, ha jártam félve kopogtam, ajtaja nyílott, rám nevetett, elmenekülve férje a szeszbe fojtva magát már rég odalett. Jöttek az évek, bár a zenének taktusa elhalt, abbamaradt, mégis a Holdról álmodik […]

Posted by
Posted in

Itt a tavasz

Csípős még a reggel, lassan melegre fordul az idő, Egyre többen bújnak téli rejtekükből elő. Fák felől édes illatot hoz magával a szél, Rügyet fakaszt a napsugár, minden újra él. Egy fülemüle éneke töri meg a csendet, Fülbemászó dallal keresi a szerelmet. Egy fácánkakas körülnéz, s felcsippent egy magot, Amott sárgarigó üldöz egy rémült kukacot. […]

Posted by
Posted in

Imádnálak, ó, Hildegárd!

(Anaforás, trió belső rímekkel, bokorrímmel) Imádlak, mint hídpillér a folyó sodrását, de most a meder száraz, ó Hildegárd! Imádlak, mint hídpillér a víz zubogását, de most a parti szélnek szól; fújdogáld! Imádlak, mint hídpillér a víz rombolását, de most csak autókban; még, rohangáld! (LIMERIK) Megőrölök, kedves Hildegárd! Szerelmünk olyan, mint egy nomád? Elkerüljük egymást, Mint […]

Posted by
Posted in

Emlékpakolgató

Emlékpakolgató Ma itt ülök csupán magam az esti félhomályban, kinek megannyi dolga van, mutatva őszre váltan, a lomjaim pakolgatom, a rég megunt meséket, matatva fent a polcomon, csak ócska semmiségek. Csupán elúszó képzetek egy omladó szorosban, kiszolgálták a létüket, csak imbolyognak ottan, e félretett, fakó cihák sután csak ácsorognak, bezárva szűk bejáratát a néma hegyszorosnak. […]

Posted by
Posted in

REPÜLJÜNK EGYÜTT

Búcsúfényben táncol már a nyár, Még tündököl a lehulló esti szirmokon, Még szórja melegét, még rád talál, De hátad mögött már az ősz lombja hull. Csendben észrevétlen beköszönt majd a tél is, Hiába szeretnéd megállítani, eléri a szíved mégis, Ma még tapsolsz a nyárnak, a fénynek, De holnap már utol sem éred, Hiába keresnéd a […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tisztító tűz?

Rózsa Iván: Tisztító tűz? Égő olajmezőn nem születik élet… Égő olajmezőn a tűz úgy éget… A birkanyáj béget, egyre csak béget… Ki vet ennek egyszer s mindenkorra véget? (Égő olajmezőre főnixmadár nem téved…) Budakalász, 2021. március 24.