Posted by
Posted in

Maradj otthon!

Maradj otthon! A józanész ezt mondja. Maradj otthon! Ne légy a vírusnak bolondja. Maradj otthon! Én is erre kérlek. Maradj otthon! Ez mindenkinek érdek. Maradj otthon! Hiszen van akaraterőd. Maradj otthon! Ezen múlhat most a jövőd. Maradj otthon! Ezzel mutass példát. Maradj otthon! Ne adj a vírusnak új prédát! Maradj otthon! Ez a legjobb, amit […]

Posted by
Posted in

Szerelmemmel szeretetben

A felhők között kószálok a kéklő ég alatt, a lelkem vágy-bugyrában várom, hogy elérjelek. Hajt a nyugtalanság, nyíló szív ajtaja kattan, érted epedez, mint  napfényéért a kikelet.   Szakító szélvihar kerekedik körülöttem, a szakadék hidalhatatlan lett a felhők közt. A mélybe nyúló katlannal hiába küzdöttem, a kínszenvedés meggyötört, belém is költözött.   Lehulltam a földre, […]

Posted by
Posted in

A remény

A göröngyös utakon végig elkísér, nem nyög, miért ilyen a választott ösvény, hogy bírjad kitartással, bármit megígér, valamennyi helyzetben övé a fölény.   Ha meginog újra felegyenesedik, képtelen félelemmel nem takaródzik, Frissült erővel töretlenül törekszik, akadályokban gyorsan vigasztalódik.   Teremtőjével vándorol vak sötétben, még a kietlen térben is álmodozva. Nincs fal, mely megállítaná döntésében, sem […]

Posted by
Posted in

Locsolkodnék…

Ismét itt a húsvét, eljöttem én is, És mint látom, sok itt a szép-lány most is. Hiába locsoltam már meg sokakat Én bizony, nem kaptam finom csókokat. Locsolkodnék ma én itt is serényen, De sok szép sütemény van a szekrényen. Ennék, innék is, leülnék konyhába, Locsolkodhatok végre-valahára? Vecsés, 2015. február 3. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Sok éve már… “Vers a karanténból”

Sok éve már Sok éve már annak. Egy anya megölte gyermekét, mert a gyógyulásról szőtt remények mind tovaszálltak. A kislány kérte anyját. Segítsen neki meghalni, hogy ne kelljen az éveket a reményt újra csalni. Az anya megtette. Amikor a halál már beállt, felöltöztette gyermekét, s önként feladta magát. A bíróság, mint közönséges gyilkost ítélte el, […]

Posted by
Posted in

Meglocsollak….

Edit Szabó : Meglocsollak.. Húsvét hétfőn már kora hajnalban, úgy éreztem Nap fenn a magasban, ünneplő ruhám magamra kaptam, üdvözlő verseim elszavaltam. Gyakoroltam, mit mondok majd néked, ajkaidon piros rózsa fénye, két szemedben csillogó a mosoly, nézz meg engem, hisz hozzám tartozol. Húsvét napján itt állok előtted, verset mondok, fogadd el én tőlem, meglocsollak rózsa […]

Posted by
Posted in

Nyuszi és tojásai – gyerekmondóka

Edit Szabó : Nyuszi és tojásai – gyermekmondóka . Nyuszi-muszi kiálltál a rétre annak is a leg-legközepébe, ünneplő ruhát vettél magadra, fénylőn süssön a Nap a hasadra. . Nem rezdül a szellő sem a réten, elbámultan néz a Nap az égen, csodálkozik, milyen alkalmas vagy, Húsvét napján nagy a te hatalmad. . Sok–sok piros tojást […]

Posted by
Posted in

Alig várom már

    Alig várom, hogy érezem tested, hogy hozzád bújhassak minden este. Oly jól érzem magam veled, melegség áraszt el minden fele.   Mikor el kell, hogy engedjelek. Mikor el kell, tőled válnom reggel. Mikor csak az elmémben létezel, Rájövök mennyire is szeretlek.   Oly jó veled élvezni a percet, Oly jó hozzád bújni kedvesen. […]

Posted by
Posted in

A mai hősök

  A magyar miniszterelnök biztonságunk érdekében kihirdette a vészhelyzetet. Megindult a magyar nemzet, mindent visz, mint a piros hetes. Pánik tör ki az országban, esze-veszett rohanás van! Hiába az intelem, hiába a védő szó, országunk be- pánikolt. Orvosok, csitítják a kedélyeket, utasításokkal látják el a nemzetünket. Pedig köztudott, ha beteg az ember, folyadékon kívül nem […]