Posted by
Posted in

Kívánság

Reggel fölkeltem, mert megérintett az élet, csillámló, szép ruhája ragyogott és fénylett… Mit szeretnél, kérdezte játékosan, lazán, egy ölelést, egy jó szót ily reggel korán, vagy csak úgy hagyjalak bennem sodródni, ahogy az ujjak játszanak a zongorán? Pénzt, hatalmat önző, léha csillogást, hisz megtehetem, mert én vagyok az élet. Házat száz szobával túl az Óperencián, […]

Posted by
Posted in

Tavasz, remények, vágyak

Kinyílt már a hóvirág, hisz vége a télnek, kis ibolya készül már, tavaszt hozva végre. Vége a nagy hidegnek és a borús égnek, mindenki a tavaszra vár és a napsütésre. Fákon hajt majd a sok levél, kizöldül a rét is, madárdaltól hangos lesz, s vidám még a lég is. Visszatérnek a gólyák fészkeikre szépen, tojást […]

Posted by
Posted in

Közepesen fejlettek

Hétköznapi pszichológia Vannak bizony elég sokan, akik, csak közepesen fejlettek, Ők megrekedtek, véglegesen leragadtak serdülőkorban. A szakemberek szerint is, sokakból nem lesznek felismertek, És És más bajára, így élik életüket, mind az életkorban. Korsókat istenek égetik? Hibásak lettek, megrekedtek… Vecsés, 2019. február 13. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Nem túl lágy dal

Nem túl lágy dal Porrá őröl a büszkeség és azt zsákjában hordja szét az érte küldött postás. Kutya ugatja, nem pöröl, kerítésedre könyököl, hívásodra jött hozzád. Magad adtad magadat el, nem volt neked ki megfelel, hogy vágyad csillapítsa. Válogattál, mint ostoba sorsod mostoha ostora, csapkodtál össze-vissza. És volt aki már sírva kért, hogy hagyd abba […]

Posted by
Posted in

Erdei séta

Erdei séta Farkas kószál erdő mélyén kacsa tipeg tópart szélén kismadár leszáll  az ágra tűző nap süt a világra Árnyas fák közt, ahol megyek nem látszanak már a hegyek széttúrt a föld szerte széjjel vaddisznó járt itt az éjjel Úton szikkadt keréknyomok pár szúnyogot agyon nyomok, keringnek a fejem körül néhány talán korán örül Homlokomra […]

Posted by
Posted in

Egyszerű vers

Egyszerű vers Ez estén tornácomra ültem megannyi emléktől hevülten, merengve gyújtottam pipámra, révedtem vissza régi nyárra. Mikor még ifjú legény voltam egyszer a Holdnak udvaroltam, közben oly gondolatom támadt, hogy még maga is belesápadt. Egyszer a Napnak csaptam szelet, mitől meg ő olyan vörös lett, hogy az ég alját festette be a zavarában bíborszínre. Aztán […]

Posted by
Posted in

Oximoronos 10 szavasokban!

A pletykákat az irigyek generálják, Hülyék elhiszik, az ostobák; továbbadják. Rettenetesen nagy a tanulság: Ócsárolni a másikat, miért nagy mulatság? Micsoda baromság, fölöslegesen dühöngeni? Mikor fölajánlják akkor kéne hosszan beszélgetni… Elöntött miattad a mérgem nagyon, Kicsit belekapartam a tapétába nagyon… Vannak, kik rögtön megütik másikat, Ők, ezzel nyomatékolják a vágyaikat. Csókod tenger, egy nagy lélegzettel, […]

Posted by
Posted in

„Ha azok a falak beszélni tudnának…”

I. Ha azok a falak beszélni tudnának, Ha fel tudnák fogni, ami köröttük történik, Ha átéreznék azt amit a vaksi vakolat, A hazug festék és a kemény kő, a tégla Magába szívott a hosszú évek során, Már nem mondanának semmit senkinek, Mert rég magukba omlottak volna, Nem csak lelkileg de talán fizikailag is, És nem […]

Posted by
Posted in

Lassan egy éve lesz

Lassan egy éve lesz, hogy elmentél tőlem, bár talán a lelked, az itt maradt velem, s kísér mindenhová, követi a léptem, biztosan nem tudom, de képzelem, s tán: érzem.   Nagyon ritkán vagyok teljesen egyedül. Beszélgetek veled a buszra felszállva, az utcákat járva. Bár tényleg ott ülnél azon a kis padon, most is még engem […]

Posted by
Posted in

Mit jelentesz nekem?

Ha megkérdeznék tőlem, mit jelentesz nekem, Őszintén elmondanám, Te vagy a mindenem. Örömöm, békém, örök boldogságom, Sötét éjszakában ragyogó csillagom. A biztonság szigete vagy életem vizén, Egy bizton álló fa a vihar közepén. Mely ölelő lombjával védelmet nyújt, S elüldözi a rosszat, haragot, bút. Hősöm vagy, társam, barátom, szeretőm, A jobbik felem vagy, hű védelmezőm. […]