A nyár mélyen benyújtózkodott az őszbe, cirógatásával a múlást legyőzte. Becsapta a már szunnyadó virágokat esendő bimbóik újra kibomlottak. Olyan ez is, mint a késői szerelem, lángra lobban, aztán elmúlik hirtelen. Legszebb színeikben vígan virítanak, az első hűs légáramtól elfáradnak. Megkopik a fejdísz, erőtlen lesz a szár, a gyenge fénysugár is el-elbujkál már. […]
A fák közötti kis faház rejtőzködik, befedte tetejét vastagon az avar. A nap is csak időnként bekéredzkedik, csend honol mindenütt, de a látvány pazar. Mozgás nem látható, talán csak néha van, a tájba tökéletes a beolvadás. Valójában naponta van használatban, a csodák a vendégeket idecsalják. Édes melegét belül csak az adhatja, -bármilyen szédítő […]
Elindulunk, visszük, be is adjuk, kinézzük, megvesszük, befizetjük, választunk, megrendeljük, elhozzuk, kiváltjuk, leadjuk érte megyünk. Nincs egy röpke, nyugodtabb pillanat, hogy lássuk az órát tudatosan. Így majd le is késsük a vágyakat, vagy utolsóként kapjuk biztosan. A nap folyamán legfeljebb sorrend követhető, nem a rászánt idő. Háttérbe kerül már az értékrend, az önös […]
Az élet, új megoldást Nem kínál, de ötletért kiált! Bíz megbolondult! Hidd el, nem mostohád az élet, Hidd! Neked is tartogat szépet. * Az harcba befásultam, De küzdés elkerülhetetlen. Van boldog élet? Hidd el, Téged is van, ki szeret, Hidd, hogy lesz, aki nem mond nemet. * Az időm nem állhat meg… Észrevételezem; öregszem. Van […]
Ha kevés a szeretet én itt vagyok neked, ha nevetni szeretnél hadd nevessek veled. Ha sírnod kell hát sírjon valami bennünk, örömöt, bánatot éljünk meg mi együtt. Tépjünk magunknak egy sorszámot a jóra, nézzük meg mi lesz majd holnap virradóra. Ábrándozzunk csak a nagy semmiről, tudom nem lehet elszállni még ennyitől. Szövögetett álmokba botlunk unos-untalan, […]
Álmodban sem gondoltad volna, de akkor ott terem hirtelen. Egyik perc a másikat oldja, megváltozik a célban minden. Nem tudtad, nem feltételezted, ismeretként is rejtve maradt. Titkos, mégis bekövetkezett, teljesen kiszámíthatatlan. Jósnő se tudná megmondani, felfoghatatlan, de valódi. Tudhat örömre változtatni, felfordulástól sem bír óvni.
A nap sugarát épp kinyújtotta, a szunnyadók felé fejem emeltem, a csillogás is együtt kelt velem, aranyszalagként ült a horizontra. A zöld gyep selyembe csomagolva. Távolabb még köd honol a földeken, homályosan látni a hegyeken, közeledni lehet így botladozva. Korai köpeny lett friss levegő, suhanó szárnyként lebegett köröttem, lábam hideg cseppektől remegő. […]
A világban a megszokott rend kibillen, különleges zavart kelt az emberekben. Idegeskedés, gyorsabban verő szívek, jönnek a felületes cselekedetek. A hirtelen lett hiányt pótolni vágynak, lehetőségre mozdulva sorakoznak. Késztetést érezve újabb kívánságnak, ingerek tömkelegei mocorognak. Ekkor megszólalnak ám a belső gátak, a lelkiismeret lassításra ébreszt. Biztos, hogy holnap ezért is nem bántanak? Ami […]
Amikor kint nem hívogat a napsugár, amikor esőtől vízben áll a határ, amikor bent meleg a családi fészek, amikor szabad oltalom alatt élek, nyugalom költözik a megtört szívembe, nem ellenkezik buzgón fájó testem se, béke és álomcsend szövi be a szobát, elhessegetem az élet összes gondját. Olvasgatni kezdhetem kedvenc könyvemet, hátra dőlhetek a […]
Szüntelen rágod a magad lelkét, ez a tétlenség sorsodon nem segít. Legalább valamit cselekedjél! Az a lelkiismereten még szépít. Mi legyen az, azt még én sem tudom, „csukd be a szemed, hagyd elméd szárnyalni,” Legyél pár percig egyedül nyugton, emiatt a szíved se fog lázadni. Sorba állnak az újabb ötletek, bevillannak felejtett megoldások. […]
