Posted by
Posted in

Nagy csoda

Edit Szabó : Nagy csoda . Jaj micsoda életkép, teli buszon ül a nép, nagy-nagy csodát látnak ők, gyerek kézben nyitott könyv. . Régen láttak már ilyet, telefon kézben zizeg, fel kell venni oly gyorsan, emlék lesz hamarosan. . Könyvsorok időtlenek, telókon nem üzennek, betű van szemek előtt, olvass,legyen rá időd ! . Bőcs,2020.08.30.

Posted by
Posted in

Özvegyi fátylad

Szívem bánatos, drága Liám, Tested élvezném már, biz’ az ám. Vágylak birtokolni, Vágy akar uralni. Özvegyi fátylad, nem kell már ám. Benned forrnánk egybe, ó, Liám, Harcosan, véred lázítanám. Messze… lehetetlen, Vérem… tehetetlen. Kéj megszerzésed, kidolgoznám. Veszetten csókolhatnál Liám, Élvezném, mindazt… nem talmi ám. Szeretet tapizás, Kéjes gondolkozás. Kéjemet Te is megkapnád ám. Vecsés, 2019. […]

Posted by
Posted in

Egy fáradt nyár végén

A bánatnyakúak eljönnek értünk Lekapnak mind a tíz körmünkről És míg elménk a párnán reset-el Kifordítanak gyönyörű bőrünkből Ránk csapódott a ketrec ajtaja csak Álomlélegzet vezet a szabadságba A néma tárgyak a barátaink tán’ Egyre-másra mégis szabotálnak A fekete autók jönnek és mennek Álomban és ébrenlétben egyaránt Egyik ablakában se’ én mosolygok Én itt lógok […]

Posted by
Posted in

Cipelem a keresztemet

Hétköznapi pszichológia… Nagy a súlya, erővel cipelem a keresztemet, Lehet, nem tudom már meg, út vajh’ merre-hová vezet… Nagy a súlya, erővel cipelem a keresztemet. Nagy erővel nyomja a vállam, Biz’, ettől meg már fáj a hátam… Nagy erővel nyomja a vállam. Utamon a harag sosem segített, Jóindulat, távolról nézegetett, Utamon a harag sosem segített. […]

Posted by
Posted in

Emlékezetes virtusok

Múltamban… Bár az életem, emlékezetes virtusokkal volt ékes, Előbb-utóbb a testem, minden test útjára tér… ott véges. Volt életemben, sok érdekes, tisztázásra utaló körülményem, Mert a kegyes beállítással szemben, homlokegyenest körülnéztem. Ellentétes mód látszott a valósnak… többször átléptem körülményen. Tudjuk, hogy sokszor a halálnak micsoda kézzelfogható ténye, Hogy nem is a vadkan ölte meg a […]

Posted by
Posted in

Fájok

Edit Szabó : Fájok . Nem láthatod,nekem mi fáj mosolygó arcom rejtekén, lelkem megváltásért kiált a szívemnek a legmélyén. . Rettegnek a szívereim, néha kattogva dobbannak, fejemben őrület eszik valamit, amik robbannak. . Fájdalom és örök féltés lüktet forrón a szívemben, szeretetem nem is kérdés, mindazokért,kik enyémek. . Nem volt jajom dalolgatni -ugyan ki is […]

Posted by
Posted in

Kezdődő ráncaim…

Nagypapámnak volt ilyen nagyon kérges a tenyere… Nyakamon látszik öreg inak logó erezete… Lábaim, már nem akarnak felvinni az első emeletre… A finom vitaminbombák, számból kihullnak a kerevetre… Ha kis-csajt látok utcán, jut eszembe, jó családból való-e, És ha harmincast látok, azon meditálok, végre anya-e? No, nem én változtam meg, de az élet ennél többet […]

Posted by
Posted in

Az elengedés

Hétköznapi pszichológia Kit szeret az ember, az, az ő a szívében olyan, mint a fény. Minden fénynek van árnyéka, mi visszaüt-visszavetülhet. Örök-életűnek indult ez, de egy változás bizony kemény És Az nem biztos, hogy legyűrhető! Elengedés teljesülhet… Ha az árnyék száll már, ne vetődj rá! Öröklét nincs, írd át, mint: tény… Vecsés, 2019. október 11. […]

Posted by
Posted in

Az élet csodái

Az emelkedő nap fénye, tükröt tart a tó vízére. Minden napi sorstörténet, így alakult ki az élet.   Bársonyos fény megigézi a testvérpárt, ahogy nézi. Még ártatlan, tiszta lelkek, mint csodára, felfigyelnek.   Kezdődik a gyönyörködés, fiús, lányos érdeklődés. Megismerik a világot, meglelik a boldogságot.

Posted by
Posted in

Emlék

Abban a pillanatban is folyt az élet, zöldültek a növények, csillogott a tó. Csúszós lett a terep, eső esett éjjel, ettől vált ez az állapot lelket maró.   Villámgyorsan csusszant a leány a vízbe, a pocsolyatenger teljesen ellepte. Láttán az embernek majd megállt a szíve, rögvest a lábam ösztönösen követte.   Erősödő karral kapkodtam utána, […]