Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Lényegek

Rózsa Iván: Lényegek Tán a mennyből jött egy lény, egek! És megvilágosultak rögtön lényegek… A lény azt akarja tán, hogy fény legyek: De most az a gondom; holnap mit egyek?! Budakalász, 2020. november 26.

Posted by
Posted in

Apa

Vitos Irén   Apa   Emlékezlek olykor, mikor rám tör a fagyos reggel, s jégvirág hasad az ablakon, a békéd idebent ér el. Tegnap kezembe vettem a puskád s a múltba visszarántottál. Látlak, csapást keresve vaddisznó után kutatsz a csepleszben, s roppan a fagyott hó, beszakadva lépted súlyán. Ahogy összeragad mínusz húsz alatt a deres […]

Posted by
Posted in

MÚLIK AZ IDŐ

Számolom a fejem felett elsuhanó éveket Melyben az idő lassan széthull észrevétlen Lehet, hogy csak álom volt az életem Lehet, hogy csak álmodtam, hogy létezem A múló nappal egyszer mint a villám Kihül majd Érted lüktető bús szívem S belemerülök majd a végtelen időbe És tovaszállok majd a tűnő fénybe   Blažekné Benik Mária Minden […]

Posted by
Posted in

Ide hiába jönnek

Az ész a bajnok… hétköznapi pszichológia Az ész mindig hiszi, úgy tudja, hogy ő a bajnok, Meg folyvást azt hiszi, ide hiába jönnek a bajok. Meg van győződve a saját igazáról, meg ő a legjobb, Mindenki ennek alapján ítél, mert tudja ő a legjobb. * Az ész sokszor dolgozik, de nem is gondol semmit, Csak […]

Posted by
Posted in

MAJD AKKOR GYERE

Osztozz magányomban Vedd le terhemet Űzd el rettegéseim Írd át emlékeim De addig kérlek Ne bántsd Őszülő hajfürtjeim Majd ha bánatomban Velem együtt könnyezel Majd akkor ítélj Akkor kérd számon bűneim Majd ha felém nyújdod Védőn kezed Hogy óvj és csendben átölelj Majd akkor gyere S hozd el a békét Megsebzett szívembe Hogy újból hinni […]

Posted by
Posted in

Szomorú vers

Sírok csak, egyre sírok, alvás előtt, után is és csak Rád, Terád gondolok. Rád gondolok, te drága, életemnek tizenöt éven át párja, hűséges társa. Rád, Terád gondolok egyre, s azokra a végső napokra, hetekre.   Lassan egy éve, s azóta nem lelem magam és helyemet. Idézgetem arcod, szavaid, egész drága lényedet. Vajon Te – akkor […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Hatalom huss, és fuss!

Rózsa Iván: Hatalom huss, és fuss! A tömeg tudatlan: Hol birka, hol meg fenevad. Amit eddig is tudtam: Sátánnak magad el ne add! A nép nem ugyanaz, mint tömeg; Hatalomtól függ: mit hoz ki belőle? De ha egyszer öntudatra ébred: Fuss el gyáva bizony előle! Budakalász, 2020. november 24.

Posted by
Posted in

Köd hajnalban…

Szürkület, eget Nagyon ural hajnalban. Kis ködszitálás. * Vak-sűrű a köd… Csöndbe fojtott szenvedély. Hajnal, nem derűs. * Vonuló felhők, Tán’ tőlük függ a holnap. Köd-sötét hajnal. * A napsütés már Késik, köd takarja el. Fekete hajnal. * Hajnalban már a Félhomály, ritkás-ködös. Nyirkos levegő. * Kora hajnalban Halványsárga napkelte. Kis köd láttatik. Vecsés, 2016. […]

Posted by
Posted in

Csönd pelerinemben…

(Septolet) Csönd pelerinemben ücsörgélve Bámulok… nézgélve. Fejem üres, Vadkutyám rühes. Létem színpadán, Lét-létrám fokán, Örökbe-maradván… * (Senrjú) Tán’ gondolkodnék, De fejem üres, kutyám… Színpadon vagyok. * (3 soros-zárttükrös) Lét létrám alsó fokán, vagy… elkárhozva, Innen már rég’ menekülnék rohamozva… Lét létrám alsó fokán, vagy… elkárhozva. * Mi a fenére gondolhatnék, amikor nincsen mire! Ugyan kire […]

Posted by
Posted in

Tűzlány

Edit Szabó : Tűzlány . Fényes ruhája úgy tüntet, szép teste magától lüktet, mozdulata csodát ígér, tűztáncot jár, bár nem ledér ! . Hosszú haja száll a légben, gyöngyöt fűz az ő fejére, táncruhája fodrokba kap, a zene magával ragad ! . Lány, aki elfelejt mindent, lány, akit a zene ihlet az ő saját világába, […]