Rácz Anita: Hajnal Imádom az ébredező hajnal hűvös hangulatát, a forró, gőzölgő kávé zamatos illatát, a csivitelő madarak vidám reggeli hangját, a porban fürdőző veréb eső utáni vágyát. Imádom a harmatcsepptől lehajló, zöldellő fűszálat, a felkelő nap fényében megcsillanó ökörnyálat, a gyöngyházzal teli , széltől rezgő pókhálót, a károgó zeneművet egy fekete madár torkából. Imádom […]

A vén csavargó Csak fújja ősz haját a játszi szél, arcán az árkok egyre rajzolódnak, kopott, szakadt nadrágján nincsen él, szeméből földi álmok rég kihunytak. Ha néha kocsma ajtaján benyit, halkan mesél a régi szép időkről, kap érte pár pohár bort, s reggelig megvédi lelkét józan ördögöktől. Csak ténfereg, bolyong magányosan, a létezés határain kerengve, […]

Edit Szabó : Neked adom . Szívem rejtekében őrzöm a világom, minden érzésemben csak utánad járok, fényes nappalon és sötét éjszakákon végtelen akarlak, szerelmedet várom. . Neked adom szívem minden mozdulatát, neked adom minden apró mozzanatát, fogadd el kezemnek titkos rezdülését, fogadd el szerelmem világom érzését. . Két kezemből vedd át világom varázsát, két kezemből […]

Jégdal Talán a téli ég alatt, az éjszakában úszva, feléd bolyongó álmomat még megtalálom újra, és akkor majd megálmodom, hogy lesz-e folytatása, elérhetetlen jégcsapom, vagy véget ér a dráma. Pedig szeretni jöttem el, de megfagyott a vágyam, hideg, jeges tekinteted miszlikbe törte ágyam, és most felettem csillagok csupán amik takarnak, oly messze már az illatod […]

Edit Szabó : Nyár csókja . Csupasz combom és a karom neked adom forró Napom, öleld át az egész testem, öleld át az egész lelkem. . Zöldellő fa ága ruhám, erdőtündér vagyok csupán, virágszirmok tündöklése, nyárnak csókja üdvözlésem. . Fénylő Napom nyíló virág, nekem adja minden szirmát, koszorút fonok fejemre, boldogság az én szerelmem. . […]

Válaszút Csak futsz puhán a semmibe, a lelked elszakadt, a hátadon már ott a jel, kísér a kárhozat, feledni nem fogod soha a meddő éveket, hol sorsod gyászos, ostoba erőket nyöghetett. Kifordították nyelvedet haszonleső papok, azt mondták téged féltenek, csak prédikáltak ott, ahol kenyérre éhesen könyörgő emberek torkán a kés már véresen komoly sebet nyesett. […]

Hírhozó A hajnal épp a Holdat ostromolja, még éjsötét az égi paplan ím, de már a tünde csillagok hunyorgnak, s az ég alól a holnap feltekint. Még ott pereg megannyi földi szemben, azonban lassan véget ér a film, utolsó snittjein mereng az elme, hogy éji álma mennyi bűnt kibír. Titokzatos derengés árad egyre, kelet felől […]

Azt gondoltam, ma nem írok, mégis tollat ragadok. Ülök a stégen csendesen… Mit susog a szél oly hevesen?… Táncol a nád a Kőrös partján. Milyen huncut ez a látvány. Hajlik jobbra, hajlik balra, testével simogatja a felé hajló nádszálat. A parti nádas így mulat. Fűzfapuli fölé hajol, kíváncsi, de nem csahol. Ettől még a szomorúfűz […]

Rózsa Iván: Kérdés? „Fiam, fogsz ápolni, ha majd öreg leszek?” Kérdezi kétkedve az apa a megszeppent gyermeket. Ha nincs gyermek, ám nincs is semmi csalódás: A sírásó egyszer úgyis mindenkinek gödröt ás… Budakalász, 2021. június 5-6.