Posted by
Posted in

Új Év első napja

Magunk mögött hagytuk óesztendőt, Boldogsággal tele várva az új esztendőt, Egy nap már lemenőben, Didereg a fagy erdőn, mezőn, Be toppant a köd az estébe, Utat törve magának év első napján. Éjszaka csendjében nyomot hagy maga után. Zúzmarák táncolnak odakint a fákon, Az óév már csak álom, A sikert tárt karokkal várva, Valósuljon meg mindenki […]

Posted by
Posted in

Új Esztendő

Lezártunk egy évet, Melynek az Új Év vetett véget, Most már mindenki csak előre nézhet, Ez az év is sok mindent hozhat, A rossz mellett meglépetést okozhat, Nem tudjuk, hogy kezdődik az év, Idén is lesz ilyen, olyan érv, Döntenünk kell ez mellett vagy az ellen, Csak hátrálni ne keljen, Napok gyorsan telnek ebben az […]

Posted by
Posted in

Elmúlt a szilveszter is…

Friss szerzeményem, Mert megy az óév, jő új! Jó évünk legyen! * Boldog újéve, Hazánknak, sőt nemzetnek! Boldog családok… * Itt a szilveszter, ennek örvendjünk, Pezsgőt csak, igyuk, de ne vedeljünk. Ünnepeljünk elegánsan, szeretettel, boldogan, Mindenki járja az ész saját útját, hogy, hogy hogyan? Szilveszterkor magadból a régies gondod vesd ki hamar, Az óév, már […]

Posted by
Posted in

Lecsukódott szemhéjjal…

Csak ülsz itt mellettem lecsukódott szemhéjjal, De, közben másra gondolsz… nem kenegetsz hájjal! Tán’ én is elvagyok, üres borospohárral… * (3 soros-zárttükrös) A jövő igazsága is csak hallgat, orcája előtt fátyol lengedez, Így aztán nem tudjuk meg előre, hogy vajh’, a belsejében mi zengedez… A jövő igazsága is csak hallgat, orcája előtt fátyol lengedez. Itt […]

Posted by
Posted in

Busz-út

Amúgy ma nem a szokásos városi busz vitt ki az Auchan-ba, hanem egy helyközi. A maszk alatt is jól lehetett érezni azt a másféle szagot, ami a távolsági buszokat annyira jellemzi…   Nekem rögtön mályi-tavi útjainkra kellett gondolni, s persze, hogy elkezdtem: sírni. Jó, hogy fenn a buszon alig volt utas már! Akadt köztük (csak […]

Posted by
Posted in

Emlékezés a régi karácsonyokra

Most is rád gondolok, hogy itt a Karácsony: együtt eltöltött szép karácsonyainkra. Tizennégy karácsony: sok-e ez, vagy kevés, azt meg nem mondhatom… de utánad vágyom most is, azt jól tudom!   Diétás szaloncukrot még Te is ehettél. És hát az ajándék? A legtöbbször könyvek. Verseskötet nekem, avagy szótár. Neked új ing, újabb atlasz, rejtvényfüzet, kávé. […]

Posted by
Posted in

Öregen

Hétköznapi pszichológia… Öregen már rég, a fájdalom amorffá tette a lelkemet, És így kedvetlenül járom az életutam. Ez, az áldatlan állapot, nagyon befolyásolja eszemet, S Egyszer, valamikor… de, minek is indultam? Életutam, nem kővel volt kirakva… kaptam, dárdahegyeket. Vecsés, 2017. június 9. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Álmomban káosz

Versben – haikuban – tankában… Álmomban… káosz, te sújtasz engem, Ne nevess, ne átkozz szívből engem! Vagy nevess, és csak átkozz! Tégy már hát! Harapj sors, zúz már miszlikbe… nahát. Szét akarsz tépni, agyon taposni? Nem hagynál végre csak megpihenni? Ilyen érzés álmodni, álomban élni? Ebbe a vad álomba, nem kell tán’ félni? Az élet […]

Posted by
Posted in

Éjfélkor koccintsunk vele…

Emlékezzünk, nyárra, a tavaszra, sőt még őszre És ami idén történt, minden jóra és szépre, Ne feledjük, miben részünk lett, az örömökre! Ez már a múltunk és ez év is az lesz jövőre! Rohanvást közeledik az év vége és akkor előre… De nehogy bánkódjuk, mert lesz újabb év, egy másik, jövőre! Szilveszterkor koccintsunk a múltra […]

Posted by
Posted in

Közel a cél

A képzelet üdezöld mezején, tarka virágok intenek felénk. Tisztáson ínfű, lednek, ibolya, bódító illatjukkal bókolnak.   A méhek is érzik, közel a cél, rögvest egész seregük útra kél. Már én érzem elindultál felém, hamarosan a lelkünk összeér.   Magasabb fokozatba kapcsolunk, mire eljön az idő, landolunk. A szerelem igaz hajtóerő, mint a méhecskéknek a méhpempő. […]