Voltunk tegnap egy parafenoménnél. Adott sok felvilágosítást, elkél. Én feladatom volt kérdezni tőle És egy belső hang válaszolt belőle. Rontás is volt rajtam, azt is levették, Halottaim átka volt, az ereszték. Ma vittem sírjukra fényt, sárga rózsát, Egyiknek meg gyújtottam, otthon gyertyát. Mondták válogassam meg barátaim, Ketten közülük az ellenségeim. Alattomosan és róka módján fognak, […]
A tenger hullámai nem csitulnak Szelek óriási nagyot korbácsolnak. Készültünk, védelemre, intézkedtünk. Más kezében sorsunk, van-e Istenünk? Gyömrő, 2003. április 24. – Kustra Ferenc
Avagy a politikus, érdekes fajta… Hiúz inal erdők árnyai alatt Neki ez a dolga a lombok alatt. Politikus inal mentesség alatt, Neki mentesség jó, az ad így… falat. A politikus oly’ érdekes fajta, Csak személyes hatalomvágya hajtja… Így volt ez ókori, régi időkben, Így van ez, itt az újkori időkben És így is lesz, a […]
Csak kotorászok, Meg tán’ kutakodok, Részeiben matatok. Nem tudom, jók-e a módok, Bizony, előjönnek fohászok, Közben meg csárdást, bizony nem járok! Sokszor megmaradtak a régi álmok, A fontosabbakra még mindig úgy vágyok… Amikor, ha lelek egyre, akkor hurrázok. No, de minek a sok emlék, mit elraktározok, Mert csak arra jó, hogy fülig érő szájjal ámulok… […]
Élet tengerén A létem legmélyén, Partra érés szépségén? A rossz… kikötője szélén, Majd estefelé a nap végén… Mi lesz este a létem kék egén? Bizony, a szép lelkem abszolút mélyén, Állandó viharok dúlnak… a legszélén, Tolakodót be nem fogadó csík mezsgyéjén. Biz’ így élek én, a végső elmúlás mezsgyéjén, Még kicsit tengetem az életem, létem […]
Rájöttem, nem tudom hogyan tovább, Egyet előre, kettőt meg hátrább? Valaki fogja meg a kezemet! Kérem, vezessen, mint vak gyermeket. Jó lenne már előre haladni, Sikerrel nem hadilábon állni. Valaki fogja meg a kezemet! Kérem, vezessen, mint vak gyermeket. Borzalmas látnom nálam hülyébbek, Bőven gazdagok, sikeresebbek. Valaki fogja meg a kezemet! Kérem, vezessen, mint vak […]
Csak ülök és csendesen regélek Csak magamnak, sok régi emléket. Voltak napfényes pillanataim, És valósak a borongásaim. Kinézek, idő kint borús és esik, Saját időjárásommal egyezik. Ami nem megy, nem szabad erőltetni. Igaz, ezt rám is lehet vetíteni. Érdekes ellentmondása ennek, Mit mondanak a sikeremberek. Ők kivétel nélkül azt állítják, Sikeresek, mert ők, kiharcolták. Bizony […]
HIAQ csokorban írta meg a szerzőpáros… Ködös, fakó álom. Nyálkás ködben, nincs meg utam. Már nem kell. Ébredtem! Lábaim visznek előre, Nem jutok egyről kettőre. * Béke! Jöttem, sírtam. Volt vágyam, adtam örömet… Lét, semmit nem díjaz… Szükségem lenne erőre, Sorsomat tudnám előre. * Lépj ki, ketrecedből. Nem megy? Legalább nyúljál ki! Érthetetlent, vesd el! […]
Mit mondok, nem muris Juliska! Isteni! Fenék, lágyan ringva. Szemgyönyörködtető, Mint madáretető. Mily’ jó lenne… Kezem rajt’ csúszna. Csendesen halljuk, hogy nád susog, A sötét folyóparton szuszog. Mi is csak szuszognánk, Levegőt kapkodnánk. Lehet, hogy kezem rajtad csuszog? Enyém lehetnél, én meg benned! Hullámozhatna a feneked… Megkufircolnálak, Benned… tartanálak. Kezem, markolászná… engeded? Vecsés, 2019. április […]
Fáradtan rebegi esti imáját a mai nap, szertefoszló érzéseim árnya ölbe kap. Merengek a júniusi nyárban szertelen, gyáva ábránddal agyamban szüntelen. Csillámporon keresztül nézem a tájat, a fák közt megbúvó villanypóznákat. Frissen kaszált fű illatát hozza a szél, csodás természet de jó, hogy kiöltöztél. Varázslatos ma a gondűző hangulatom, vágyom arra, hogy szeressenek nagyon. Csókokat […]
