A kilátástalanság, Egyenlő sorstalanság. Bármerre nézek fekete erdő, Fák között nemhogy fű, semmi sem nő. Ide állatok sem tévednek, Ők ebben tévedhetetlenek. Egyedül botorkálok, Csukott szemmel nem látok, Fáknak sorra nekimegyek És majd rám dőlnek a hegyek. Keresem a kiutat, Mit vak sötétség mutat; Mély, feneketlen kutat. Már csak az kell, hogy hopp, beleessek Így […]
Az időórám, hangtalanul zajongva, csak ketyeg, Kezemben a lúdtoll, nézem, mikor billen a mérleg… Megöregedtem… tudom elcsesztem életem végleg! A Hold, nagyon bágyatagon bekukucskál a szobámba, Én meg már órák óta itt ülök a sötét ruhámba… Sikít egy nagyot lelkem, gyerünk! Lúdtollat a tentámba! Az éj csendje falat emel közém és a világ közé, Írnék, […]
Szegényen járva az élet útját, képeken látva milyen szép a világ. Plakátok hirdetik a siker útját, reménytele szívvel járja útját. Lelke oly üres gondterhelt, számolgat össze ad mindent. Rájön nincsen felesleg, így marad a remény a plakát az életben. Egy nap ráköszönt a szerelem, lelke boldogan reppen. Már nem látja meg a plakátot, s nem […]
Edit Szabó : Nem játék . Nem játék az élet, örök változással jár, van benned félelem, nem tudod, mi várhat rád ! . Fontos az egészség, hideg folyó vizében régi cipőd az emlék, új élet csak a tied. . Felejtsd a haragot, béke éljen lelkedben, a dühödet boldog ember szíve felejtse! . Bőcs,2020.01.18.
A téli nap, vakítóan süt… Hótakaró visszaveri fényt, Én meg nézem, mint egy átszellemült. Úgy élem meg, mint egy leányregényt. * Hófehér a hó, A tisztaság szépsége… Hógolyó fehér. Vecsés, 1998. december 22. – Kustra Ferenc
Van, akinél többször is poharat emelne… Mindenkinél vendég egyszer a halál, Ha szól a vekkere, indul, meg nem áll. De, néha látja, hogy benőtte a fű az utat… Ilykor megáll és a gondolataiban kutat… A halál pelerinje, Az éjjel végtelenje. Szokása az egy, nagy suhintás, Végül is, ezért ő a kaszás… Ha a riasztása téves […]
Aki a múltjában véglegesen elmerült, csak azt fürkészi, Az azt mutatja, hogy jövőben nem hisz, azt nincs kedve fürkészni. Nem kívánhat jobb jövőt, aki nem hisz benne, Kinek a jelene és múltja, nem istene… Láttad-e már az éjben, hogy a sok sötét szín veled csak játszik? Azt meg tán’ tudod-e, hogy ez a kavalkád, veled […]
Mozgás hallik a templomból, lehet hogy ő… az Isten? Késői órán templomszolga szolgálatban nincsen. Kinéz az Isten, elámul, itt egy „barbár”. Visszanézek, én e terhet nem bírom már. Megfordulok, térden állva felajánlom a lelkem, Megtérten sírok, imára összekulcsolom kezem. Isten szól: megkedveltelek, már nem vagy barbár, De igyekezz, mert nem vagy még Te… csak szakbarbár… […]
Európai stílusú haikuban… Várárok vízét Sűríti az eső hó! Reggelre befagy. * Várárok vízén, Ellenség korcsolyázik. Hógolyót dobál… * Várárok vize Fagyott, madártoll hull rá. Korizós, bukik… * Hóvihar tombol, Támadóknak, most merre? Hóban korizni? * Havas forgószél Sodorja fegyverzetet. Már hógolyó sincs. * Ellen bekopog Menedékért! Forralt bor… Szebb és jobb jövőt! Vecsés, 2016. […]
Hideg-mágus csak Suhint, ablakon csokor. Szép a rajzolat. * Odanézz! Nem látunk ki az ablakon, Nem látunk át a szép jégvirág csokron! Most éjszaka, kint nagyon fagyhatott, Jégvirág, ablakunkra hullhatott! * Ezüst jégvirág Nyílt a külső ablakon. Mint szemellenző… * Ez, az a gyönyörű csokor, amit le nem téphetsz, Ez, az a szép virág, amit […]
