Egy kép, egy hang, egy mozdulat – három értelmes pillanat, követik a többiek, ne hagyd, hogy űrrel teljenek! Töltsd beléjük álmaid, gyöngédséged, vágyaid, telítsd könnyel, kacajjal, öleléssel, sóhajjal, színezd hittel, békével, jó szóval, szeretettel. Így teljes pillanataid gazdagítják napjaid.
Folyó vagyok, hegyek közt zajló, völgyhöz simuló örök vándor, itatok szomjazót, szépségem szemnek és léleknek gyönyör, hordom terhét idők bajának, vívok szennyes hordalékkal, míg erőmet óvja forrásom, és tisztára mossák arcom a kövek.
Szabadság, földi világom választott értelme, vágyott léte testemnek és lelkemnek, mindenek fölött óhajt téged szellemem. Nemes harcokat vívok érted bensőmben zajló csaták terén, hogy érezzem teremtő erődet, és kínálhassam ajándékaid.
Mert az én hűségem nem tart gúzsba kötve, ő választott engem, s lett lelkem gyümölcse. Rendelt utamon kitartott mellettem, ha megpróbált sorsom, erejét éreztem. Súlytalan a terhe az én hűségemnek, hálás vagyok érte Gondviselőmnek.
Mit viszel csőrödben, kismadár? –, kérdi, s míg válaszára vár, az apró teremtmény vállára száll, és csőréből a mag az ő lelkébe hull. Az ember tudta, a madarat ki küldte, lelkébe az öröm magját elültesse, ott meggyökerezzen, szépen növekedjen, virága teremjen nemes gyümölcsöt, mellyel borús lelke éljen, s örvendezve nyíljon a teremtett világra, szépsége […]
Filozofáltunk… (3 soros-zárttükrös) Az ember életében nem mindig a legjobb hatások érvényesülnek, Biztosan vannak, akikben tobzódnak a vágyak, és ők belehülyülnek… Az ember életében nem mindig a legjobb hatások érvényesülnek. Vagy Így van, Vagy úgy van! Harmadik nincs… Bolond…? Nem leszek! Vagy Igen, Vagy még sem? Más nem lehet! Eszem nem vesztem! * (OXIMORON) Én […]
Rózsa Iván: Idő pillérjén (Haiku-változatok) Idő pillérjén Lótuszülésben Buddha: S lőn világosság! Idő pillérjén Megvilágosodik az, Aki mer, s akar! Idő pillérjén… Zuhanás vagy lebegés: Poklok vagy mennyek? Idő pillérjén Jézus int jobbra, balra: Érdemek szerint… Idő pillérjén Eldől sorsod: véget ér Vagy most kezdődik? Idő pillérjén Választ kapsz a kérdésre: Minek is éltél?! Idő […]
Tavasz ha megjön, kering az élet, a mező pendül, az erdő éled, patakban mossa selymét a fűzág, fényét árasztja rád a magasság, lényedből elszáll az álmos közöny, újulsz, és érzed, hogy élni öröm.
Hajnali friss harmaton madár dalát hallgatom, mintha csak hozzám szólna, biztató, merész hangja szeretettel telítve hull szomjazó lelkembe.
Ha gyümölcsfa lehetnék lelkedben, a békesség gyümölcsét teremném, hogy akkor is, ha szíved fáj, lelked derüljön, hogy könnyeiden át is lássad az ég mosolyát.
