Posted by
Posted in

Mivel bűvöltél el

Megmondjam, hogy mivel bűvöltél el? Mi volt az, ami annyira megragadott engem? Az a tétova kis integetés a pesti vonatnak!   Hogy az első, avagy a harmadik szolnoki utam után történt, nem tudom. Tény, mindig kikísértél. Ha százszor mentem volna, százszor megteszed!   Pedig már akkor sem ment neked olyan könnyen a járás, a lépcsőmászás, […]

Posted by
Posted in

Az égi telefon

Telefonoddal a kezemben csak állok, bárki azt hihetné, egy hívásra várok. De nem, azt nézem csak, azon gondolkodom, mikor volt, hogy még hallottam a hangod, hogy még hívni tudtál, még volt erőd hozzá, megnyugtatásomra hogy hazatelefonálj. Hogy hiányozhatsz így, drága, kedves párom!   Hónapok óta nem hívsz már fel engem, nézem a telefont, de más […]

Posted by
Posted in

A János – hegyen

Ismerkedem a szédítő Budapesttel, néhány családtagom itt él élvezettel. Epekedem a János – hegyi tetőre, legyen a képzeletnek megfelelője.   Változatokban feljuthatunk a csúcsra, nem lehet elcsábítani gyalogútra. Előttünk a népszerű drótkötélpálya, ez lesz a mai utam vezetőszálja.   Összefont, rugalmas acél az anyaga, a kaptatón számottevő oszlop tartja. A sínpár kíméletesen emelkedik, no para, […]

Posted by

Klotz Mária: Évszakfüzér – könyvbemutató

Szerkesztőségünk 2020. október 9-én mutatta be Klotz Mária szerzőnk Évszakfüzér és Szerelmes napló c. köteteit Pilisszentivánon, a Generációk Házában.             A teljes könyvbemutató megtekinthető a YouTube-on (Lendvai Ferenc felvétele): További fotók a rendezvényről: A beszámolóhoz fotókat készített: Molnár Dzsenifer, Harmati Dániel, Holéczi Zsuzsa, Harmati Elek, Zsoldos Adrienn, Zsoldos Árpád A […]

Posted by
Posted in

ELMÚLT A NYÁR

Elmúlt a nyár, tovaszállt Az ősz is búcsúzik már Lassan szitálni kezd a hó S fehérlik már a táj Ezüstösen csillog a Hold Lobban a láng, bolyong az űrben Vad szélvész kergeti Majd nyomtalanul vész a semmibe Didereg a fagy, szárnyal Elvirított már a rózsa Félig homályba bújva Lehullott leveleit kőbe zárta S álmait a […]

Posted by
Posted in

Apor, Nagypénteken

Apor, Nagypénteken   ,,Ha az ember válaszút elé kerül, válassza mindig a nehezebbet, mert biztosan az a helyes út.” (A. V. anyja)   Győrnek püspöke miértünk kiállt, A gyermekek Vilmos bácsinak hívták. Gazdag ember volt sok földnek ura, De bennünk az Úr templomát látta.   Azt mesélik, egyszer, mint fiatalember, Foglyokat mentett, pedig nem volt […]

Posted by
Posted in

Ennyit akarok (szonett)

Ennyit akarok  (szonett)   Kinek egészsége makulátlan, színes lepkeszárnyakon röpködhet. Festheti álmát vágya ritmusában, csettintésre talál már örömet.   Kinek van kivel útján haladni, nem magában hordozza terheit. Biztonságban töltheti napjait, a szerelem színezi perceit.   Kinek gyermeke van, gondoskodhat, unalom nála a hervadásé. Szeretettől vígan olvadozhat, mint szájban az édes csokoládé.   Ezektől az […]

Posted by
Posted in

A szívem él

Szív Dobban, Lét koppan, Életre kél A lélek szentély.   ***   ***   ***   Ha a szívem a tét, Azt nem adom! Ha csak gyűlölet él, Hát feladom!   Az én világom Frissen szeret, Napkelte után Jő a kikelet.   Ennél alább  Nem adom! A gyalázatot Messze eldobom!   Egyenesen nézek Az égbe […]

Posted by
Posted in

Csend szonett

Tapintható, hallható már: elköszönt a tél, Lecsitult kisvárosban susogva száll a szél, Mégsincs sehol egy lélek, ilyen most a rend,  Utcasorok házai közt új életre kél a csend.   Nemrég ugyanitt, egy volt még csak a cél, Hogy szmogba merült forgatagban zsongjon a tér. Hétköznapi kuszaságból most minden kizökkent, Most egyszerre lepünk, én meg ő: […]

Posted by
Posted in

Erdőszéli tanyaház

Edit Szabó : Erdőszéli tanyaház . Magas fáknak árnyékából, erdő szélén nőtt tisztásból hófehérre meszelt házak vonzzák oda tekintetem, csodálkozik a nézésem. . Évtizedek emléke ez, kedves néne vár-e engem? konyhában fűtött kemence, asztalon finom eledel, tisztaszobában vetett ágy! . Két karjában szeretete, örül mindig kedves lelke, erdő széli tanyaházban lakik minden boldogsága, családja meglátogatja. […]