Megmondjam, hogy mivel bűvöltél el? Mi volt az, ami annyira megragadott engem? Az a tétova kis integetés a pesti vonatnak! Hogy az első, avagy a harmadik szolnoki utam után történt, nem tudom. Tény, mindig kikísértél. Ha százszor mentem volna, százszor megteszed! Pedig már akkor sem ment neked olyan könnyen a járás, a lépcsőmászás, […]
Telefonoddal a kezemben csak állok, bárki azt hihetné, egy hívásra várok. De nem, azt nézem csak, azon gondolkodom, mikor volt, hogy még hallottam a hangod, hogy még hívni tudtál, még volt erőd hozzá, megnyugtatásomra hogy hazatelefonálj. Hogy hiányozhatsz így, drága, kedves párom! Hónapok óta nem hívsz már fel engem, nézem a telefont, de más […]
Ismerkedem a szédítő Budapesttel, néhány családtagom itt él élvezettel. Epekedem a János – hegyi tetőre, legyen a képzeletnek megfelelője. Változatokban feljuthatunk a csúcsra, nem lehet elcsábítani gyalogútra. Előttünk a népszerű drótkötélpálya, ez lesz a mai utam vezetőszálja. Összefont, rugalmas acél az anyaga, a kaptatón számottevő oszlop tartja. A sínpár kíméletesen emelkedik, no para, […]
Szerkesztőségünk 2020. október 9-én mutatta be Klotz Mária szerzőnk Évszakfüzér és Szerelmes napló c. köteteit Pilisszentivánon, a Generációk Házában. A teljes könyvbemutató megtekinthető a YouTube-on (Lendvai Ferenc felvétele): További fotók a rendezvényről: A beszámolóhoz fotókat készített: Molnár Dzsenifer, Harmati Dániel, Holéczi Zsuzsa, Harmati Elek, Zsoldos Adrienn, Zsoldos Árpád A […]
Elmúlt a nyár, tovaszállt Az ősz is búcsúzik már Lassan szitálni kezd a hó S fehérlik már a táj Ezüstösen csillog a Hold Lobban a láng, bolyong az űrben Vad szélvész kergeti Majd nyomtalanul vész a semmibe Didereg a fagy, szárnyal Elvirított már a rózsa Félig homályba bújva Lehullott leveleit kőbe zárta S álmait a […]
Apor, Nagypénteken ,,Ha az ember válaszút elé kerül, válassza mindig a nehezebbet, mert biztosan az a helyes út.” (A. V. anyja) Győrnek püspöke miértünk kiállt, A gyermekek Vilmos bácsinak hívták. Gazdag ember volt sok földnek ura, De bennünk az Úr templomát látta. Azt mesélik, egyszer, mint fiatalember, Foglyokat mentett, pedig nem volt […]
Ennyit akarok (szonett) Kinek egészsége makulátlan, színes lepkeszárnyakon röpködhet. Festheti álmát vágya ritmusában, csettintésre talál már örömet. Kinek van kivel útján haladni, nem magában hordozza terheit. Biztonságban töltheti napjait, a szerelem színezi perceit. Kinek gyermeke van, gondoskodhat, unalom nála a hervadásé. Szeretettől vígan olvadozhat, mint szájban az édes csokoládé. Ezektől az […]
Szív Dobban, Lét koppan, Életre kél A lélek szentély. *** *** *** Ha a szívem a tét, Azt nem adom! Ha csak gyűlölet él, Hát feladom! Az én világom Frissen szeret, Napkelte után Jő a kikelet. Ennél alább Nem adom! A gyalázatot Messze eldobom! Egyenesen nézek Az égbe […]
Tapintható, hallható már: elköszönt a tél, Lecsitult kisvárosban susogva száll a szél, Mégsincs sehol egy lélek, ilyen most a rend, Utcasorok házai közt új életre kél a csend. Nemrég ugyanitt, egy volt még csak a cél, Hogy szmogba merült forgatagban zsongjon a tér. Hétköznapi kuszaságból most minden kizökkent, Most egyszerre lepünk, én meg ő: […]
Edit Szabó : Erdőszéli tanyaház . Magas fáknak árnyékából, erdő szélén nőtt tisztásból hófehérre meszelt házak vonzzák oda tekintetem, csodálkozik a nézésem. . Évtizedek emléke ez, kedves néne vár-e engem? konyhában fűtött kemence, asztalon finom eledel, tisztaszobában vetett ágy! . Két karjában szeretete, örül mindig kedves lelke, erdő széli tanyaházban lakik minden boldogsága, családja meglátogatja. […]
