Posted by
Posted in

Az ajtóm nyitva

Az ajtóm nyitva A felhőket terelni kell, mert össze-vissza mennek, miként a szíved is közel terelni kell szívemhez. Kezed többé nem engedem, szorítlak én magamhoz, utánad halnék kedvesem, hát kérlek, el ne kárhozz. Szemedben ott a végtelen, tudom, hogy messze járnál, elengedem hát hűs kezed, az éji holdsugárnál. Hajadba rózsát tűzök én, szerintem elveszíted, indulj […]

Posted by
Posted in

Menj békével

Menj békével! ( Himfi verselés) Írta : Mészárosné Maya Mély s őszinte volt szerelmünk? Nem! Érdekes , semmi más. Vihar s tűzvész volt szerelmünk? Nem! Élvezet, semmi más. Nem élt velem, csak mellettem, Bár én nagyon imádtam. A szerelem” majd “nem lehet! Nem érik , mint virág mag! Mert az nem lesz, hanem meg van. […]

Posted by
Posted in

A szarvas halála

A szarvas halála A hóra hull a vére már, s a szíve, mint fáradt madár, egy végső útra rebben, tekintetén a félhomály, miként a bús, kegyes halál, fátylát teríti csendben. Körötte szép vadászkutyák csaholnak róla balladát, agancsa földre hullott, ünője innen messze jár, riadtan bár, de még kivár, aztán becsapva kullog. Vadászat vége, szól a […]

Posted by
Posted in

Uralkodó Hideg

Uralkodó hideg Ragyogó napfény, erejét vesztve, Tündököl. Uralkodik a hideg, Testemen áthatol, Próbál dermedtté tenni Nem vacogok, Velem van a napfény, Gyűjt nekem erőt. 2021. Április. 5.

Posted by
Posted in

Tengerpari idill

Edit Szabó : Tengerparti idill . Tengerpartján szép fogadó, korai még látogató, megterített asztal várja, ki e látványt megcsodálja. . Gyönyörként a terasz ragyog, magas fák alatt hűs padok, virágok ölelik karját, mindenütt a csodák várják. . Fehér felhők fodrozódnak, visszaszállnak a habokba, vitorlások korán keltek, tengervízben ténferegnek. . Megcsodálják napfelkeltét, tengervízben tükrözését, lágyan ringanak […]

Posted by
Posted in

Csatári Anita: Szeles idők járnak…

  Csatári Anita: Szeles idők járnak… Kucorodj kicsi maggá, ha uralkodó szél süvít el, s lombjaid ledőlnek. A kis mag megbújik az igaz anyaföldbe, elteszi magát csendben, jövőre. Kucorodj kicsi maggá, öntözd, melengesd lelkedből, s építs templomot a jövőnek. Táplálj új életet kicsi mag, kapj erőre. Sokasodj, szaporodj, nőj erdőre! – Az erdőt hiába fújják […]

Posted by
Posted in

Engedjetek ki!

Engedjetek ki! A rút haláltól jaj, de félek, mikor kajánul és titokban tüdőmbe mászik és feléget, miközben testem meg se moccan. Csak fekszem itt a kórteremben, csövekkel számban, elhagyottan, de kint parányi ága reccsen az új tavasznak, lángja lobban. Engedjetek ki, hadd rohanjak a vároromra szélbe szállni, jöhetne ellen ott a falnak, nem jutna át […]

Posted by
Posted in

Érzelmek

Nem tudom, honnan jön néha a gondolat, hogy tollat ragadva verset írjak…. Nem tudom, mi az az erő mely időnként fegyverként tör elő… Önmagam pusztító fegyvere … az elmét megkérdőjelezve számonkér….kínozza szívemet… Gyengepontomra lépve támadja érzelmemet…. Érzed??? Látod???? Múlik az idő!!! Ugye fáj? Hála…mondja gúnyosan az eltipró erő… Földbe döngöl…fáj…elhagyott az értelem, győzött felettem a […]

Posted by
Posted in

Lepkemező

Mutasd az utat, követlek Tarka lepke Illúzió vagy, csak képzellek Tova röppensz. Virágbortól szédelegsz Érzem lelked. Ezerszínű a világ Vidáman repkedsz Forgok magam körül Hova lettél?…. Megakad tekintetem Egy másik lepkén. Varázslat. Szemem káprázik… Ilyen csoda együtt repül két pillangó összeragadva. Násztáncot járnak, köröttük ezer vendég. Pompázó virágmező a nászajándék. Bánkút – Három-kő túra 2020.08.12.

Posted by
Posted in

Ima

ISTEN! Hozzád fordulok. Csendben, suttogva Hozzád imádkozok. Látom, mosolyogsz, ez kedves nekem. E nehéz időkben fogjad a kezem. Óvj meg minket a veszedelemtől! Vonj körbe pajzsoddal minden férfit és nőt! Vigyázd a gyermekeket és minden élőt! És érintsd meg a kétkedőt! Hogy legyen Hite… hogy tudjon Téged hívni… hogy merjen kérni, kérni és kérni…. …s […]