Amióta megvagyok, rossz a világ, Pincében vaksötét van, nincsen világ’. Lemegy este a nap, sötét vala, Vajh’, lesz e reggel hajnal-pirkada? * Szép Világ, Csak álom. Hit és remény… Szeretet éltet! * Az Ember Sohasem Tanult múltból! Minden megy tovább! Vecsés, 2003. augusztus 21. – Kustra Ferenc – Filozófia az életről, versben és apevában…
Ha páhol az élet Ezt adja, mint szépet, Akkor is van jövőd, léted. Észleld, mert ad szépet néked, A léleknek is kell az abrak, Hogy kinyíljon a világ ablak, Így vedd a hátadra a kis kévét, És valahol tedd le… kazal zömét! Ha kis kéve a jó és a kazal rossz, És te vigyázol, így […]
Ha oly’ borús az arc, Ha borús az idő, Ha van valami harc, Hát… borús a jövő. Ha oly’ vidám az arc, Ha derült az idő, Ha nincsen semmi harc, Hát… Biztat a jövő. Vecsés, 2013. június 1. – Kustra Ferenc
Edit Szabó : Téli séta . Havas erdő hosszú útján palástot húz maga után magas delnő, rövid póráz odakötve a csuklóján. . Póráz végén a két csoda, hófehérben csodálkozva, megpihennek a jószágok leghűségesebb barátok. . Kutyát sétáltatott a lány, még valakit várhat talán, hátra felé nézegetve messze néz a tekintete. . Hűségesek a barátok, tudják, […]
Madárdal köszönti a napot, Sok embernek vidámságot hozott. Csend s nyugalom adja át magát, Mikor csendes házba tisztulni vágysz.. Bent a csendes falak, védő szentek szobra, Atyádra bízod féltve őrzött titkaidat. Ki tudja, mekkora őneki a teherbírás? Ki tudja, hányszor sírja el magát? Előtted, Ő urad szolgája, kire ráteszed lelki problémádat. De Ő is […]
Felforgatott föld, barna göröngyök, hófehér lepel, némán üvöltök. Szürke ég alatt meggypiros rózsák, árva kezeim véresen fogják. Élettelen köd, örökös árnyék, lelkeddel együtt bár tovaszállnék.
Levetette már az élet a ragyogását? Mindenhol hallom; butítottak csoszogását… Ki segít már nekünk, ilyen tán’ már nincs sehol… Mi magunk vagyunk azok, segítsünk már ímhol! Csak Isten, Haza, Család, amiben bízhatunk, Hit, Remény, Szeretet, a jövőnk, a mentsvárunk. Most fogjunk össze, egyesüljünk a reményben, Most fogjuk meg egymás kezét, hitben, reményben. Vecsés, 2009. augusztus […]
Borús élete egyetlen felleggel sem homályosította Az öregúr arcának ragyogását, és nem behavazta Ezt a furcsa tüneményt, sőt az öregúr kelleme, Az eszmélés rejtett bugyrának öregedő öröme. Csongrád, 2012. július 28.
Mondja a nóta: pálinka légy az enyém… Helyes, igyunk. Egy kupicával az enyém! Jó ez, ha nehéz az a gyomor, vagy mulatsz, De hálás dolog, ha józanságot mutatsz. Éhomra nem igyál többet, mint kupicát, Így még éld egy kicsit, józanok fázisát. Zsírosat ettél? Nyomjál le féldecit, Ez még nem sok, véredben még nem telít. Ha […]
(3 soros-zárttükrös) Olyan hideg van, hogy fázik még a hó is, Persze így elmaradt a várt, hóban liezon is… Olyan hideg van, hogy fázik még a hó is. (3 soros-zárttükrős, belső rímes) Csak csúszkáltunk, lecsüccsentünk, orra buktunk, Kipirultunk, teljesen havasak lettünk, szórakoztunk… Csak csúszkáltunk, lecsüccsentünk, orra buktunk, (Apeva) Hó Esett, Még frisses. Úgy ropogott… Hideg […]
