Rózsa Iván: Avar (Húsz haiku) Színes temető: Ősszel minden mulandó; Még az avar is… Sünt avar takar; Téged ápol, eltakar: Szülőföld, nyughely. Kutya avart túr, Szarvasgombát keresgél; Kincset rejt az ősz. Színes avarágy: Alvóhely sündisznónak; Téli üzemmód… Állandó vita: Magyar volt-e az avar? Tudós-kurzusok… Erdőben sétálsz, Kicsit zavar az avar; Kárpótol a táj… Színes avarágy; […]
MÁSOK VÉLEMÉNYE Mások véleményét kéretlenül is kapjuk, de, hogy hogyan hat ránk, azt befolyásolhatjuk. Dönthetünk úgy, hagyjuk, hogy lehúzzon, és újra egy mély gödörbe taszítson. Figyelm kívül is hagyhatjuk őket, mert lehet, hogy csak bántani akarnak minket. De építő jellegű is lehet néhány, ami megmutatja mi a helyes irány. Ha már […]
A bíborvörös rózsa bársonyos szirmán a derűt felém árasztja. Leveleit széttárja csalogatóan, lelkem mámorban áztatja. Szirmokra írva küldöm az üzenetem, szellő szárnyán ér el hozzád. Tudd, már előre érezheted az árját, örülnék, ha befogadnád. Rászínezve láthatod szívem szavait, hű érzésekből erednek. A magány letisztította a szándékom, érted módfelett epedek. Te vagy a […]
Szendén sompolygott, színezve a tó partját, ellopva az évnek erős napsugarát. Erőtlen fényben fakította a zöldet, zizegős avarral töri meg a csöndet. Földig hajol a fűz mézszínű vesszeje, mintha színével az ősznek tisztelegne. Aranyló levelét ringatja a szellő, hódolóan mosolyog hozzá a felhő. A tó hulláma is lendít olykor rajta, mikor a fejét […]
Hol jársz, mond, szerelmetes Mona? Hol császkálsz, lelkem végső álma? (Örömöt szerezni, Tiédet élvezni…) Simogatni kezed, ó Mona! Kimennénk a sűrű erdőbe, Árnyékba feküdnénk a fűbe. (Őzek csak néznének, Ezek öreg-vének…) Szaladgálnánk sűrű erdőbe! Ó, figyelj, Te távoli Mona! Nem jó ez… nekem álmok harca! (Bőröd forróságát, Szemed csillogását…) Élveznénk együttlétet Mona… Vecsés, 2020. október […]
Szeretők egymás között -A remény pici lángját Leöntötted vízzel. -Kihunyt parazsunk Mert széttapostad. -Hamuban táncol a szél, Nappalunk neveted. -Éjjel csiholunk újat, Az út szabad különben. -Ne lásson minket a holnap, Külön világ a család. -Neked nem kell az enyém, Nekem meg idegen a tiéd. -E pár éjszaka is, Több mint […]
Hogy egyedül vagyok, néha bizony jó is: senki nem zavarja kényszerű nyugalmam. Bár ha itt lennétek, akik most nem vagytok, örülnék is talán, biztosan nem tudom. Mert a magányt végül el lehet fogadni, és nagyon könnyen bele lehet szokni! Nem kell már törődni szinte semmi mással csak saját magammal, a magam bajával… A […]
Rózsa Iván: Allegro Allegro non troppo… Allegro barbaro… Isten is vélünk, ó! Száguldó lét-hajó… Budakalász, 2020. október 16-17.
Rózsa Iván: Partita Az égiek már a mi dalunkat játsszák… Míg a földiek az ő agyukat játsszák… Majdan ki ide megy, ki pedig amoda: És van, aki senki és semmi, sehova… Budakalász, 2020. október 16-17.
Rózsa Iván: A legjobb prímás Az első időkben kevesen voltunk… Talán mindenki maga egyedül… De odébb van még végünk és holtunk: És Isten is már nékünk hegedül… Budakalász, 2020. október 16.
