Rózsa Iván: Az idő és a lét Idő-hullámok közt elvész a lét… Idő-cunamit túléli, ki sohasem vét… De hát nincs ilyen ember, ki éli ezt túl?! Az idő túlpartjáról fizetett értünk az Úr… Budakalász, 2019. június 29.
Elmélkedés Európai stílusú tankában… Engemet szeret A csend, össze is bújunk. Így, ketten vagyok? Ölel, visszafog s csitít Lelki bánatot tompít. * Csendes éj szétmar! Magány sötét, urizál. Egyedül… lét, győz! Csendem, éjben ijesztő, Magányom oly’ dermesztő. * Új veszekedés, Este bor, éjjel a vágy! Majd, csendben cigi. Csendben izzik fájdalom, Csellengő füsttel oltom. * […]
Démonok vagy angyalok? (10 szavas) Az élet csak dédelget gizda reményekben, Megelégeltem, keserűség van lelkemben. (oximoron, haikuban) A rút élettel, Karonfogva iszkolunk. Jövőtlen élet. * Rám zúdította az ördögi sereget, Hogyan védjem meg a lelkemet…? (3 soros-zárttükrös) Lerohant, gonosz seregével elfoglalta lelkemet, Lélek nélkül mit érek? Hogy védjem meg gyenge lelkemet? Lerohant, gonosz seregével elfoglalta […]
(3 soros-zárttükrös) Mi vagyok én egykezű, vagy egylábú? Ebédnél mindig nekem jut a disznóvályú… Mi vagyok én egykezű, vagy egylábú? (Apeva) Mit Mondjak? Asztalnál Tolakodnom Nem kell; Nincs kivel… * (3 soros-zárttükrös) Nem jó ez így, már át kell tennem a székhelyemet, Meg kell járatni a lábaimat, megmutatni táncos lépteimet… Nem jó ez így, már […]
Láttam én már citromsárga hajnalt virradni. De nem láttam még, naplementét fönnmaradni. Láttam én már forró éjszakát, ezüstösen… holdfényben. Nem láttam még sötét éjszakát, melegítő napfényben. Láttam én már tengert végeláthatatlanul. Nem láttam még, sima tengert hullámtalanul. Láttam én már gerlét, ahogy párját hívta. Nem láttam még gerlét, ki egyedül bírta. Láttam, mikor a vihar […]
Ötven vagyok, jó régen élek, Hogy alakulnak emberi életek? Enyém rosszul, ünnepelni nincs okom, Ez van, akarom, vagy nem akarom. Ma van ötvenedik születésnapom, Örömre nincsen semmilyen más okom. Nincsen pénz, nincsen siker, csak múlandóság, Sajnos sokunknak nem jó ez a világ. Ma értékkel, emberséggel nem lehet Élni, élvezni egy teljes életet. Nem tudom mások, […]
A természet lágy ölén, haikuban… Ritka-fás lankán, Fehér vidéki házak. Napmeleg árnya. * Vízparti fűzfa Ága beleér, vízbe. Pici hullámok. * Fűzfa révedez, Csobogó patak partján. Nem ismert bánat… * A hárslevelek Csábító illata száll. Csodás illatok. * A tölgyfák között Esti szél danolászik. Vihar készülget. * Szilvafán érett Szemek leszedést várnak. Lekvár befőzés. Vecsés, […]
Az erdőtűzről, haikuban… Forró erdőtűz Tombolva pusztít mindent. Életek vége… * Forró erdőtűz, Elérte, erdészházat! Mentség már nincsen. * Forró erdőtűz Kis tó partjáig hatolt! Víz, nevetve néz… * Forró erdőtűz… Őspark rész, vadregényes. Több kis zuhatag. * Forró erdőtűz, Kisállatokat üldöz. Nagy, lábát tőri… * Tüzek tengerén, Fű kiég, föld hólyagos. Évszaktombolás! Vecsés, 2017. […]
Esik az eső, de csöndesen, Hallom, hogy kopog a flaszteren. Időnként meg dézsából öntik, Néha annyi van, hogy kiömlik. Budapest, 1998. április 19. – Kustra Ferenc
A Nap felveszi bíbor köntösét, Földre villantja uccsó mosolyát. A Nap máshol kezdi új életét, A Föld megkezd egy új éjszakát. Erre mondjuk, hogy a naplemente Minden este megelőzi az éjt. Ebben gyönyörködik az ember szeme, Majd elbúcsúzunk egymástól; jó éjt. Budapest, 1997. december 9. – Kustra Ferenc
