Posted by
Posted in

Várjuk a Mikulást !

Edit Szabó : Várjuk a Mikulást ! . Mikulás,Mikulás hol vagy már ? millió gyermekszem téged vár ! kíváncsi tekintetek keresnek, mit várnak te tőled, hisz szeretnek ! . Megírták, jók voltak éretted, hibákat,vétkeket feledtek, boldogság,ajándék az ő vágyuk, teljesülhet e mindez, meglátjuk ! . Télapó felvette ruháját, fésülte teljes ősz szakállát, leveleket olvasván csomagolt, […]

Posted by
Posted in

Ki szeret engem?

Ki szeret engem?! Tárod karod, és apró lábak futnak az aszfalton feléd. Kacag, vidám, mosolya angyali. Ez az állapot paradicsomi! A Te gyermeked, a Te szeretett kincsed! Öleled és hiszed, soha nem ereszted. Egy nap döbbenten eszmélsz, elment már melletted. Felnőtt, nem szalad öledbe, nem keres védelmet repeső szívedbe. Elment, útját csak messziről lesheted, örülsz, […]

Posted by
Posted in

Éjjel féltizenkettő

Éjjel féltizenkettő, s morfondírozom: ideje oldalra fordulnom, s aludnom. Elég legyen! Tegyem, mit más. Hunyjam be szemem, s az álom manóit engedjem dolgukat tenni, álomport keverni, hogy a jótékony öntudatlanság végre törölje elmémet üresre, az ideák pihenjenek, s csak a reggel fénye ébresszen kipihenten.  

Posted by
Posted in

Gyenge lomb hajlon

Színek szeszélyes tarkasága tombol. Ezernyi gyönyörűséges virág díszíti a fák ágát, mezők talaját. Hófehér ruhában gyenge jázminbokor hajlong, ütemét a szél diktálja, ága csalogány hintája. Tágas réten a pipacs égő vöröse izzik, búzavirág királykékje, margaréta gyenge bimbója ragyog a fényben. Sárga nőszirom kényesen riszálja karcsú derekát. Bársony-sápadt kalapjában pereszke kelleti magát. Mezei pacsirta mámoros éneke […]

Posted by
Posted in

Ez az a perc

A Balaton felett az ég színe gyöngyházfényű rózsa és halvány kék. Opálja alatt vitorlást tart a víz háta és mögötte magányos hattyú vár csapatára. Meggondolatlanul mondhatnád: giccs, festői fantázia, holott természet alkotta panoráma és nincs hetedhét határban  párja. Szegényes a szókincs látványának leírására. Állsz, bámulod és gondolatod hebeg. Ez az a perc, amiért érdemes itt […]

Posted by
Posted in

Álmos csendesség

Kellemes séta, lusta, kora esti hangulat bizsereg. Lenge szél rezdíti a tó felületét, halak raja fényesedik vízén. A naplemente madárdalos hangulatával versenyre kelő tücsök cirpelés élteti az alkony szépségét. Vízillat száll a levegőben, aranyban fürdik a Balaton. Tükrében a hegy kettőzött látványa színházi díszlet. Vékony felhőtakaró gyolcs mögé bújtatja a parti fűzest.és a sűrűsödő homályban […]

Posted by
Posted in

Sok beszédnek sok az alja…

Okos enged, szamár szenved. Így mondják az öregek. Évek óta tanít minket ez az okos bölcselet. Hazug embert is utolérik, mint a sánta kutyát. Náma gyereknek bizony anyja sem érti szavát. Aki másnak vermet ás, az maga esik bele. Néha bagoly mondja verébnek, hogy nagy a feje. Tudod azt is: Ki korán kel, aranyat lel? […]

Posted by
Posted in

Kicsiny üvegcsillag

Advent van. A várakozás időszaka. 2012-ben, azaz csaknem 10 évvel ezelőtt megjelent kötetem az addig megírt karácsonyváró, karácsony köszöntő versekből tartalmaz 24-et, mintegy “karácsonyváró öröknaptárként” zsebben elférő, magunkkal vihető változatban, ajándék könyvjelzővel, hogy az ünnepvárás a napi gondolatokkal még teljesebb lehessen. A kötetet saját gyöngyszobraim, gyöngy alkotásaim fotói díszítik. Szeretettel ajánlom mindenki figyelmébe elsőként a […]

Posted by
Posted in

Lélekbörtön

Mint kalitkában a madár, Lelkem palackba zárt szellem. Úgy kiszabadulna már, Ha tudná, merre menjen. De túl szűkek a rések, Csak a remény fér át rajta. S az is, mint köd az égen, elvész a homályba. De nem adom fel míg élek, Hajtson bár a harag. Addig ütök újabb léket, Míg le nem hull a […]

Posted by
Posted in

A nyolcadik napon

Ezen a filmen tán együtt sírtunk volna. Egy vígjátékon – együtt nevetünk. Ha a halál téged el nem rabolt volna Ha tart ma is még – közös életünk.   De nincs már… két éve, hogy nélküled élek! És nincs nap, hogy ne jutnál eszembe, Ó most is sokszor magam elé idézlek, Hogy  állok itt, nekikeseredve. […]